Koronavírus: a GVH is fellép a csalókkal szemben (2. rész)

koronavírus
A koronavírus legtovább a +4 Celsius fok körüli hőmérsékleten képes életben maradni
Vágólapra másolva!
A büntetőjog mellett a fogyasztóvédelem is széles eszköztárral rendelkezik a csalókkal szembeni fellépést illetően, az ezzel kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény tartalmazza. Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői kétrészes írásának első része itt érhető el, most a második részt olvashatja.
Vágólapra másolva!

Elsőként érdemes meghatározni, hogy mi is minősül tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak – mutatott rá dr. Szamosi Katalin és dr. Török Rita.

Az a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen, amely egyrészt sérti a szakmai gondosság követelményét, másrészt alkalmas a fogyasztói magatartás, az ügyleti döntés torzítására. Tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő vagy amely agresszív.

Az a kereskedelmi gyakorlat tekintendő megtévesztőnek, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót bizonyos tényezők tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

Szintén megtévesztő kereskedelmi gyakorlatról beszélünk, ha az az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

A fentiek mellett a fogyasztóvédelmi törvény melléklete taxatíve felsorolja azon kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek szintén tisztességtelennek minősülnek.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt alapvetően a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, míg abban az esetben, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására is alkalmas, akkor a GVH illetékes az eljárás lefolytatására. A verseny érdemi érintettségét az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége, illetve az érintett vállalkozás mérete a nettó árbevétel nagysága alapján határozza meg.

Azonban négy esetben a verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll az adott kereskedelmi gyakorlat esetén: ha országos médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltatón keresztül valósul meg, ha országos terjesztésű időszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg, ha a fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul, vagy ha az áru eladásának helyén alkalmazott eladásösztönző kereskedelmi gyakorlat legalább három megyében megszervezésre kerül.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatti versenyfelügyeleti eljárások fogyasztói jelzések (panasz vagy bejelentés) vagy a GVH saját észlelései alapján hivatalból indulnak.

A GVH egy versenyfelügyeleti eljárás során különböző döntéseket hozhat, többek között megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, kötelezettséget írhat elő, bizonyos feltételek fennállása esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazhat a kis- és középvállalkozásokkal szemben, elrendelheti a jogsértő tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét.

A fenti jogszabályi rendelkezések kiemelt jelentőségűek a jelenlegi helyzetben, amely alkalmat kínál arra, hogy csalók és termékeik, szolgáltatásaik árasszák el a piacot. Erre figyelemmel a Gazdasági Versenyhivatal 2020. március 13-án felhívást tett közzé, amelyben a COVID-19 megbetegedésekre tekintettel számos fontos kérdésre hívta fel a fogyasztók és a hirdetők figyelmét tekintettel arra, hogy egyre több, a versenyjogi és fogyasztóvédelmi jogszabályokat sértő magatartással találkozhatunk a koronavírus kapcsán.

Forrás: Science Photo Library/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Kateryna Kon/Science Photo Libra

A közlemény többek között kiemeli, hogy a fogyasztók legyenek körültekintőek, ha a magukat orvosoknak, egészségügyi szakértőknek, hivatalos intézeteknek kiadó személyek népszerűsítenek a vírussal szembeni hatékony fellépést, védekezést ígérő termékeket, szolgáltatásokat, továbbá, ha a vírussal szembeni védekezést segítő termék, szolgáltatás eredményességéről beszámoló fogyasztói ajánlással, véleménnyel találkozik.

A felhívás a vállalkozások, hirdetők számára is összefoglalja a kereskedelmi gyakorlatok kialakítása során figyelembe veendő jogszabályi rendelkezéseket: a hirdetők ne tulajdonítsanak megalapozatlanul védőhatást, megelőző- vagy gyógyhatást terméküknek, tartsák szem előtt, hogy élelmiszerként forgalomba hozható termékeknek tilos gyógyhatást tulajdonítani. Fontos továbbá, hogy megalapozatlanul ne keltsék termékükről azt a látszatot, hogy az valamely hivatalos szervezet jóváhagyásával került forgalomba, illetve amennyiben termékeiket, szolgáltatásaikat véleményvezérekkel népszerűsítik, gondoskodjanak arról, hogy kommunikációik kialakítása során a fentieket ők is szem előtt tartsák.

A jelen helyzetben hangsúlyozandó, hogy a hirdetők legyenek figyelemmel a termékkel kapcsolatban rendelkezésre álló készlet nagyságára, kerüljék olyan, különösen nagy keresletű termék hirdetését, melyből várhatóan nem áll rendelkezésre megfelelő nagyságú készlet, illetve a későbbiekben sem várható, hogy a készletek ismét feltölthetőek.

Az élelmiszerként forgalomba hozható termékeknek nemcsak akként tilos gyógyhatást tulajdonítani, ha a reklám közvetlenül a termékkel összefüggésben fogalmazza meg állításait, hanem úgy is, ha a reklám a termék hatóanyagával, összetevőivel kapcsolatban ad tájékoztatást a gyógyhatásról oly módon, hogy ezáltal a reklám egészének az az üzenete, hogy maga a termék bír gyógyhatással.

A közlemény emlékeztet, hogy a különböző betegségekre pozitívan ható, gyógyhatású állításokkal népszerűsített termékek esetén a potenciális fogyasztók sérülékeny, az átlagosnál kiszolgáltatottabb fogyasztói csoportot alkotnak, esetükben a vásárlási döntés értékelési szakaszában a várt hatás minden egyéb tényezőt megelőz. E fogyasztói kör az átlagosnál kiszolgáltatottabb, ezért ezen a területen különös jelentősége van a tényszerű, túlzásokat nélkülöző tájékoztatásnak.

A fentiekre vonatkozó információk mérlegelése a speciális szakértelemmel nem rendelkező fogyasztók számára nehézséget jelenthet, a döntést megelőző kockázatmérlegelést alapvetően megnehezíti, hogy a döntés szempontjából lényeges tulajdonságok (például a különböző tényleges hatások) nem ismerhetőek meg a vásárlás, a használat előtt – hangsúlyozták végezetül az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői.