SBGK: változások a közbeszerzésben

2020.05.11. 08:53

A közpénzek hatékony felhasználása és az átláthatóság folyamatosan a figyelem középpontjában áll. Nagy az érdeklődés a pályázatok eredményei iránt, amelyekről szinte mindenkinek van véleménye. A közbeszerzés szabályai folyamatosan változnak, alakulnak, számos jelentős változást, módosítást hozott a közelmúlt is. Jogszabályi, szervezeti és személyi változások egyaránt történtek, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője ezeket foglalja össze alább.

A 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről négy lépcsőben – 2019. december 18., 2020. január 1., február 1. és április 1. – változott. Módosult az ajánlatkérők köre. A támogatásban részesülők jelentős része nem köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni - fejtette ki Gacsályi Béla, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem jelenti a felhasználás szabályosságához kapcsolódó ellenőrzések megszűnését is. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (FAKSZ) igénybevétele és az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) alkalmazása jelentősen csökkenti a szabálytalansági eljárások számát.

Továbbá érdemes tájékozódni az Irányító Hatóságnál, milyen kötelezettségeket ír elő a támogatási szerződés. Az EKR - nem közbeszerzési eljárások esetében - alkalmazása a beszerzés dokumentáltság igazolásának egyik legjobb módja. Módosult az EKR alkalmazhatóságának szabálya is: amennyiben az eljárás minősített adatot, üzleti titkot tartalmaz, illetve nemzetbiztonsági okból bizalmas az EKR használata nem kötelező. Az öntisztázás rendszerének hatékonysága lehetővé tette a kizáró okok változtatását is.

A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetek igazolási módjának és a szerződéskötési moratórium kivételi körének bővítésére is sor került. A Közbeszerzési Döntőbizottság már közvetlenül is értesítést küld érdemi döntéseiről a központi ellenőrzést végző Miniszterelnökség (ME) részére.

A második lépcsőben törlésre került az „értékhatár alatti" beszerzésekre vonatkozó rendelkezés és a kapcsolódó kormányrendelet is, azzal a megkötéssel, hogy a 2019. évi adatszolgáltatásokat teljesíteni kell. Komoly változások történtek a dinamikus beszerzési rendszer (DBR) szabályozásában is.

A DBR viszonylag új beszerzési forma, ezért szükséges a gyakorlati tapasztalatok alapján a jogszabályi háttér és a nem egyértelmű rendelkezések pontosítása, újraszabályozása. Finomhangolásra került a gazdasági szereplők, ajánlattevők kötelezettsége az ajánlattételi szakaszok esetében, továbbá meghatározásra került az újonnan csatlakozók alkalmasságára és a kizáró okokra vonatkozó igazolási határidőkre vonatkozó szabályozása is. Egy a DBR részen belüli részajánlattételi lehetőség bővülése szintén új elem.

Továbbra sem egyértelmű a szabályozás az elektronikus katalógus alkalmazása esetén a többes megjelenés kérdésében. A szabályozás és a - jelenlegi - joggyakorlat alapján azok a gazdasági szereplők, amelyek együttműködési (például logisztikai, tárolási, stb. szerződéssel rendelkeznek) többes megjelenés korlátja alá esnek, ezért ajánlatuk érvénytelen akkor is, ha ugyanazon elektronikus katalógus különböző soraira adták be ajánlataikat.

Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője kiemelte: bár módosult a közbeszerzési ellenőrzésekre vonatkozó jogszabályi hely, a közbeszerzésekért felelős miniszter központi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatai nem szűntek meg.

Cél: az eljárási idők csökkentése

A harmadik lépcsőben a változás 2020. február 1-jén lépett hatályba. Az Európai Unió elvárásainak is megfelelően az eljárási idők csökkentése volta cél. Statisztikai adatok alapján a legtöbbször alkalmazott nyílt közbeszerzési eljárás átlagos időigénye 180 naptári nap. Ennek csökkentése érdekében jelentősen rövidültek a tájékoztatók feladásának határideje, átlagosan a harmadukra. Az iratbetekintés 10 napos határidőre csökkentése is segíti az eljárások gyorsabb befejezését. A piaci viszonyokhoz történő alkalmazkodás a kizáró okok hatályának kiterjesztése, a nem a versenyjogi jogsértéshez kötött, egymástól nem független vállalkozások tekintetében.

Sok jogvitát és félreértelmezést, ezáltal jelentős számú jogorvoslatot előz meg a felolvasó lapon szereplő - megajánlott szakemberekre vonatkozó - információk szerepének pontosítása, elsődlegességének kimondása – hangsúlyozta Gacsályi Béla.

A közbeszerzés alanyaira vonatkozó változást követte egy eljárásrend megszüntetése is. Az összefoglaló tájékoztatással induló eljárások helyett a hirdetménnyel induló eljárások kerülnek előtérbe.

Forrás: SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők/ Végel Dániel

Ezzel párhuzamosan a nemzeti eljárásokban az igazolások benyújtására vonatkozó szabályok megváltoztatása, könnyítése eredményezheti az eljárási határidők jelentős rövidülését is. A bírálatok egyszerűsítése azonban csak akkor lehet hatékony, ha az ajánlattevők is kellő felelősséggel járnak el és csökkenhet az ajánlatkérők által kibocsájtott hiánypótlások száma.

Pontosítják az eljárást megindító hirdetmények tartalmi körét

A negyedik lépcsőt 2020. április 1-jén életbe lépett változások jelentik. A szabályozás pontosítja az eljárást megindító hirdetmények tartalmi körét. Az eddig kötelező tartalmi elemek közül hatot elégséges lesz a közbeszerzési dokumentációban feltüntetni.

Többek között ilyen tartalmi elem az alvállalkozók megjelölésére vonatkozó előírás, a hiánypótlás szabályozása, eredménytelen és az ezzel kapcsolatos vonatkozó szabály, ajánlatok értékelésére vonatkozó részletszabály leírása. Ez könnyít az ajánlatkérők „karakterkorlát" szabta nehézségein.

Változtak a közbeszerzés értékhatárai és azok közlésének módja is. Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője kiemelte: az építési beruházások nemzeti értékhatára nettó 50 millió forintra emelkedett.

A kialakult helyzetre való tekintettel változtak a FAKSZ rendelet szabályai is. Kiemelve a változások közül: azon felelős akkreditált szaktanácsadók esetében, akiknek a névjegyzékbe vételének hatálya 2020. április 18-a és december 31-e között járna le, a névjegyzékbe vétel hatálya a lejárati időponthoz képest további nyolc hónappal meghosszabbodik.

Személyi változás történt a Közbeszerzési Hatóság elnökének személyében is, Dr. Kovács László váltotta Rigó Csaba Balázst, aki a Gazdasági Versenyhivatal elnöke lett.