Tovább tisztult a kép a szabadalmi és fajtaoltalmi rendszerek között

2020.05.29. 06:00

Az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsa 2020. május 14-i G 3/19 számú döntésében kimondta, hogy a kizárólag „lényegében biológiai eljárásokkal", azaz a hagyományos nemesítési módszerekkel kapott növények és állatok nem szabadalmazhatók. Ezzel megváltoztatta korábbi „Brokkoli II." és „Paradicsom II." néven ismert döntéseiben megfogalmazott álláspontját – értesült az Origó az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértőitől.

Földvári Edit és Farkas Szabolcs, szabadalmi tanácsadók elmondták: az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Bővített Fellebbezési Tanácsának 2010-ben, a Paradicsom I. (G1/08) és Brokkoli I. (G 2/07) ügyekben, a lényegében biológiai eljárásokra vonatkozó kizárás pontos értelmezésével kapcsolatban hozott fellebbviteli döntéseivel kapcsolatban az élő szervezetek szabadalmazhatóságának elutasítására vonatkozó tiltakozásoktól volt hangos az európai sajtó.

Zöld szervezetek tiltakoztak az ellen, hogy az élő szervezetek szabadalmi oltalom tárgyát képezhessék, jóllehet a Bővített Fellebbezési Tanács Paradicsom I. (G1/08) és Brokkoli I. (G 2/07) ügyekben hozott döntései, illetve a jelen írásban ismertetni kívánt döntés sem arra vonatkozik, hogy az élő szervezetek kizárásra kerüljenek a szabadalmazható találmányok köréből. A vita már a kezdetektől pusztán arról szólt, hogy hol húzódik a határvonal szabadalmi oltalom, illetve fajtaoltalom között a lényegében biológiai eljárások és az ilyen eljárással előállítható élőlények esetében.

A kérdés eldöntése azért is fontos, mivel a szabadalmi oltalom jóval szélesebb, erősebb jogokat biztosít, mint a fajtaoltalom, így érthető, hogy az ezen a területen kutatást és fejlesztést végző vállalatok abban érdekeltek, hogy az ilyen jellegű megoldásokra szabadalmi oltalmat szerezhessenek. Ezzel szemben, például a hazánkban is elérhető növényfajta-oltalom a nemesített növényfajtákra (hibridek, vonalak, klónok stb.) egyedileg biztosítja a jogi oltalmat. Növényfajta-oltalomban részesülhet bármely növénytani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta.

Az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsának döntése

A két oltalmi forma közötti határvonal pontosabb meghatározása érdekében a Bővített Fellebbezési Tanács 2010-es döntéseit követően a tagországok szakpolitikusai között egyeztetések indultak meg minden jelentős szakmai és politikai fórumon, amelynek egyes állomásait a következőkben ismertetjük.

Az egyik legutóbbi ilyen állomás az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsának 2020. május 14-i G 3/19 számú döntése, amely pontot tehet a két oltalmi forma elhatárolása kapcsán felmerült értelmezési problémára a fajtaoltalom javára – emelték ki az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői.

Az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsa 2020. május 14-i G 3/19 számú döntésében kimondta, hogy a kizárólag „lényegében biológiai eljárásokkal", azaz a hagyományos nemesítési módszerekkel kapott növények és állatok nem szabadalmazhatók. Ezzel megváltoztatta korábbi „Brokkoli II." és „Paradicsom II." néven ismert döntéseiben megfogalmazott álláspontját, amely szerint az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 53. b) cikke szerinti lényegében biológiai eljárások szabadalomból való kizárására vonatkozó rendelkezése az eljárással kapott termékekre, azaz növényekre és állatokra nem vonatkozik.

A fenti értelmezés csak a 2017. július 1. után benyújtott szabadalmi bejelentéseknél alkalmazandó.
A döntést sokan nagy érdeklődéssel várták, hiszen az ESZH előtt mintegy 250 olyan szabadalmi bejelentés, 18 fellebbezés és 7 felszólalás van folyamatban, amelynek sorsa a fenti döntéstől függött.

A növények, állatok és általában a biológiai anyag szabadalmazhatóságával kapcsolatos kérdések nem újkeletűek. A műszaki terület gyors fejlődése, a rekombináns biotechnológia térhódítása az utóbbi évtizedekben folyamatosan újabb és újabb kérdéseket vetett fel az iparjogvédelem területén.

Az Európai Unió hosszadalmas előkészítő munkája után megszületett 1998-as Biotechnológiai Irányelv (98/44/EC) rendelkezései nem csak a tagállamok nemzeti szabadalmi jogába, hanem az ESZE Végrehajtási Szabályaiba is beépítésre kerültek, jóllehet az ESZH nem az EU intézménye. A Biotechnológiai Irányelv világosan kimondja, hogy a többi műszaki területhez hasonlóan a biológiai anyagokra, így a növényekre és állatokra vonatkozó találmányok, bizonyos kivételekkel (például magára az emberre vagy az emberek klónozására vonatkozó megoldásokat kizárva) szabadalmazhatóak lehetnek.

Ezek közé a kivételek közé tartoznak a növény- és állatfajták (melyek fajtaoltalomban részesülhetnek) és a lényegében biológiai eljárások is. Lényegében biológiai eljárások alatt a természeti folyamatokból, mint például keresztezésből vagy szelekcióból álló, jellemzően a növény- és állatfajták előállításának hagyományos nemesítési módszerei értendők.

Számos korábbi fellebbviteli döntés foglalkozott a lényegében biológiai eljárásokra vonatkozó kizárás pontos értelmezésével. A Paradicsom I. (G1/08) és Brokkoli I. (G 2/07) ügyek kapcsán, amelyek csökkent víztartalmú paradicsomokat termő paradicsomnövényekre illetőleg rákellenes hatású anyagok megnövekedett mennyiségét tartalmazó brokkolira vonatkoztak, a Bővített Fellebbezési Tanács 2010-ben kimondta, hogy a növények vagy állatok teljes genomjának (genetikai állományának) ivaros keresztezéséből és azt követő szelekciójából álló eljárások lényegében biológiai eljárásnak tekintendők, még akkor is, ha az eljárás egyéb műszaki lépést is tartalmaz. A fenti döntések azonban nyitva hagyták az ilyen eljárásokkal kapott növények és állatok szabadalmazhatóságának kérdését.

A 2015-ös G2/12 és G 2/13 döntésekben (Paradicsom II. / Brokkoli II.) a tanács már úgy foglalt állást, hogy ez a kizárás nem alkalmazható a fenti eljárással előállított termékekre, azaz magukra a növényekre, állatokra vagy ezek részeire, például a vetőmagokra.

A Paradicsom II.-, Brokkoli II. döntések után Európában széles társadalmi és politikai vita alakult ki a hagyományos módon előállított növények, növényi részek szabadalmazhatóságával kapcsolatban.

Túlsúlyba kerültek azok a vélemények, melyek szerint a hagyományosan nemesített új növények jogi oltalmát és a genetikai források szabad hozzáférését a fajtaoltalmi rendszeren keresztül megfelelőbben lehet biztosítani, és a növényekre, állatokra vonatkozó találmányok szabadalmaztatási lehetőségét korlátozni kell. Ennek adott hangot egy 2016-os Európai Bizottsági közlemény, amely szerint a jogalkotók szándéka alapján a Biotechnológiai Irányelv fenti cikke tágan értelmezendő, és így nem csak maguk a hagyományos nemesítési eljárások vannak kizárva a szabadalmi oltalomból, hanem az így létrehozott termékek, azaz növények, növényi részek és állatok is.

Bár a bizottsági közlemények nem bírnak kötőerővel az uniós irányelvek értelmezése tekintetében, ezt kizárólagos kompetenciával az Európai Unió Bírósága teheti meg, figyelemreméltó, hogy az ESZE tíz szerződő államának iparjogvédelmi szabályozásába - ezek közül hétbe a G2/12 döntést követően - bekerült a lényegében biológiai eljárással előállított termékek kizárása a szabadalmazható találmányok köréből, és gyakorlatilag az összes olyan szerződő állam, amely egyben EU tag is, kifejezésre juttatta, hogy nemzeti gyakorlatában követni fogja a fenti közlemény szerinti értelmezést.

Az Unió és a szerződő államok határozott állásfoglalásának következményeként az ESZH Igazgatótanácsa 2019. július 1-i hatállyal módosította az ESZE Végrehajtási Szabályzatát, és az új 28. 2) szabály egyértelműen kimondta, hogy a lényegében biológiai eljárásokkal kapott növények és állatok is ki vannak zárva az oltalomból.

Az ESZH a fenti szabályra hivatkozva utasította el a svájci Syngenta vetőmag óriáscég szabadalmi bejelentését, amelyben antioxidánsok nagy mennyiségét tartalmazó extrém sötétzöld paprika növényeit kívánta szabadalmaztatni. A fellebbezési tanács úgy találta, hogy „Brokkoli II." és „Paradicsom II." döntések alapján értelmezendő 53. b) cikk és az új 28. 2) szabály ellentmond egymásnak, és arra hivatkozva, hogy az Egyezmény és a Végrehajtási Szabályzat rendelkezései közötti eltérés esetén az Egyezmény rendelkezései az irányadók, a 28. 2) szabály nem alkalmazható és a szabadalmi bejelentés nem utasítható el.

Az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsa 2020. május 14-i G 3/19 számú döntésében megváltoztatta korábbi „Brokkoli II." és „Paradicsom II." néven ismert döntéseiben megfogalmazott álláspontját.Forrás: Rodale's Organic Life

Az ESZH elnöke, António Campinos, ezt követően 2019-ben fordult a Bővített Fellebbezési Tanácshoz. Kérdése egyrészt arra vonatkozott, hogy vajon az ESZE 53. b) cikke értelmezhető-e a végrehajtási szabályokon keresztül a Tanács korábbi döntéseitől eltérően, és az új 28. 2) szabályban megfogalmazott értelmezés összhangban áll-e az 53. b) cikkével, amely kifejezetten se meg nem engedi, se ki nem zárja a növények és állatok termékként való szabadalmazását.

Már az is kérdéses volt, hogy az elnök ebben ez esetben egyáltalán fordulhat-e a Bővített Fellebbezési Tanácshoz, hiszen az ESZE szerint ennek egyik feltétele, hogy korábban két fellebbezési tanács az adott kérdésben egymástól eltérő határozatot hozzon, viszont a növényekkel kapcsolatos biotechnológiai ügyekben hagyományosan egyetlen tanács hoz döntést. Számos szabadalmi szakember azt jósolta, hogy a referátum már ezen a ponton el fog bukni.

A Tanács viszont elegendőnek tartotta, hogy bár ugyanannak a műszaki tanácsnak, de két különböző összetételű tanácsa hozott eltérő tartalmú határozatot – mutatottak rá Földvári Edit, és Farkas Szabolcs, szabadalmi tanácsadók.

A Tanács szükségét látta az elnöki kérdések némi átfogalmazásának, és arra kereste a választ, hogy tekintettel a korábbi G2/12 döntés óta bekövetkező fejleményekre, a lényegében biológiai eljárásra vonatkozó kizárásnak lehet-e negatív következménye a kizárólag így előállított növények, növényi anyagok, állatokra vonatkozó termékigénypontok megengedhetőségére.

A Tanács amellett, hogy helyesnek tartotta a klasszikus jogi értelmezési módszerek alapján hozott korábbi, Paradicsom II. és Brokkoli II. ügyekben hozott döntését, kifejtette, hogy egy adott értelmezés nincs kőbe vésve és az az idő múlásával változhat, átalakulhat. Figyelembe véve az Igazgatótanács döntését az új végrehajtási szabály bevezetéséről, az ezt megelőző előkészítő munkákat, annak körülményeit, valamint a szerződő államok jogalkotási fejleményeit, szükségesnek látta az 53. b) cikkének úgynevezett „dinamikus interpretációját". Ennek megfelelően elfogadta a 28. 2) szabály érvényességét és a kizárás ennek megfelelő tágabb értelmezését.

A szabadalmi bejelentők és jogosultak jogbiztonsága érdekében a 28. 2) szabály bevezetése, azaz 2017 július 1. előtt megadott vagy benyújtott szabadalmi bejelentések esetében a fenti értelmezés nem alkalmazható.

Lezárulni látszik a vita

A jelen döntéssel tehát lezárulni látszik a vita és már nem csak az egyértelmű, hogy a szabadalmazhatóság vizsgálata során a lényegében biológiai eljárás fogalmát tágan kell értelmezni, hanem az is, hogy a lényegében biológiai eljárással előállított élőlények sem szabadalmazhatók, viszont fajtaoltalomban részesíthetők.

Ami a magyar helyzetet illeti, mivel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala képviselői is a szigorúbb értelmezést támogatták az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának ülésein, így valószínűsíthető, hogy ha lesz ilyen ügy az SZTNH előtt, akkor az európai joggyakorlat kerül átültetésre a hazai gyakorlatban is.

Mindazonáltal megjegyzendő, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény explicite jelenleg még nem zárja ki a lényegében biológiai eljárással előállított állatokat és növényeket a szabadalmazható találmányok köréből.

Az e területen létrejött szellemi termékek megfelelő oltalmazása érdekében érdemes szabadalmi ügyvivőkhöz fordulni, akik segítenek e kérdés eldöntésében, ezzel megakadályozható, hogy a nem megfelelő oltalom kiválasztása esetén a szellemi termék jogosultjai felesleges költségeket vállaljanak – tanácsolták végezetül az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői.