Jogi kisokos viharkárok esetére

2020.06.30. 09:42

Vajon garantált-e a viharkárok megtérülése azoknak, akik rendelkeznek biztosítással? Sajnos nem lélegezhetünk fel pusztán azért, mert előrelátó módon biztosítást kötöttünk akár az ingatlanunkra, akár az ingóságainkra. Mielőtt tehát benyújtjuk a kárigényünket, tanácsos elmélyülni a szerződési feltételek végeláthatatlannak tűnő oldalaiban, különös figyelmet szentelve az alábbiaknak – hívták fel az Origó figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

A témakör kapcsán számos kérdés merül fel. A viharkár biztosítási eseménynek minősül-e a szerződési feltételek értelmében? Különbséget tesz-e a biztosítási szerződés villámcsapás, szélvihar vagy súlyos esőzés okozta károk közt? Ezek közül melyekre biztosít fedezetet?

Vannak-e járulékos feltételek, melyek szükségesek a kifizetés teljesítéséhez? Jellemző rendelkezés például az, hogy a szél erőssége bizonyos sebesség felett legyen.

Állapotmegőrzési kötelezettség

Ahhoz, hogy a biztosító kárkifizetést teljesíthessen, fel kell tudnia mérni a kár mértékét – ebbe a helyzetbe pedig csak akkor kerülhet, ha módjában áll a megrongálódott dolgokat megvizsgálni kárszakértőjén keresztül. Erre tekintettel a törvény is előírja, hogy a biztosított személyt is bizonyos mértékű állapotmegőrzési kötelezettség terheli.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a biztosítók feltételeikben meghatározzák, milyen intézkedéseket lehet vagy éppen nem lehet megtenni a káresemény bekövetkezését követően. Ezt azért is fontos komolyan venni, mert a megengedettnél nagyobb mértékű intézkedések esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha bizonyos körülmények emiatt kideríthetetlenné válnak.

Ez sajnos azt is jelenti, hogy bizony a kárszakértő kiérkezéséig bele kell törődnünk a rongálódott állapotba, csak a szerződés által megengedett keretek közt tehetünk ellene bármit is.

Törekedjünk a hatékonyságra

A legtöbb biztosítási szerződés meghatározza azt is, hogy pontosan milyen adatokat, iratokat, egyéb dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátanunk a kárigény elbírálásához.

Annak érdekében, hogy az ügymenet ne húzódjon el feleslegesen a hiányzó anyagok szakaszos pótolgatása miatt, lehetőleg mindent, ami rendelkezésünkre áll és szükséges, már a kárbejelentéshez mellékeljünk. Készítsünk jól látható fényképfelvételeket, amit szintén továbbítsunk a biztosítónak.

Írásban bejelenteni

A viharkárt és az ahhoz kapcsolódó egyéb, bekövetkezett károkat mielőbb, írásban be kell jelenteni a lakásbiztosítás terhére. A károk meghatározása és annak összegszerű meghatározása a károsult kötelezettsége, hiszen az ő érdeke az, hogy valamennyi kára megtérüljön.

Alapvető kérdés az, hogy az ingatlanban az erős vihar által okozott károk miként és ki által rendezhetők?

A fenti esetre megoldást jelenthet, ha az érintett ingatlanra a károsult rendelkezik lakásbiztosítási szerződéssel. Ezek a biztosítási termékek ugyanis tipikusan szolgáltatást nyújtanak az úgynevezett elemi károkra, mint amilyen a viharkár.

A gyakorlatban a problémát leginkább az okozza, hogy a károsultak nincsenek tisztában a biztosító által rögzített szerződési feltételek rendelkezéseivel. Ez azért jelenthet gondot, mivel pontosan a szerződési feltételek határozzák meg, hogy milyen bekövetkezett feltételek alapján téríti meg a kárt a biztosító.

A szélerősség bizonyításának jogi kérdései

A viharkárok esetén tipikus, hogy a biztosító egy bizonyos és konkrétan meghatározott szélerősség esetén téríti meg a kárt és tekinti a viharkárt biztosítási eseménynek.

Az a szélerősség, mely ezt az értéket el sem éri, nem fogja megalapozni a biztosítási eseményt. Ebben az esetben hiábavaló lehet a biztosító álláspontjának vitatása.

Forrás: MTI/Vajda János

Mi szolgálhat annak bizonyítására, hogy az érintett szélerősség elérte, vagy meghaladta a biztosítási szerződésben meghatározott mértéket? A szakhatóság, azaz a meteorológiai szakszolgálat adatszolgáltatása jelenthet bizonyosságot.

Ha ennek alapján a károsult igazolni tudja, hogy a szélerősség a meghatározott mértéket meghaladja, akkor – legalábbis a szélerősséget tekintve – biztosítási káreseményről beszélhetünk.

Mielőbb bejelenteni a kárt

Természetesen a viharkárt és az ahhoz kapcsolódó egyéb, bekövetkezett károkat mielőbb, írásban be kell jelenteni a lakásbiztosítás terhére. A károk meghatározása és annak összegszerű meghatározása a károsult kötelezettsége, hiszen az ő érdeke az, hogy valamennyi kára megtérüljön.

A biztosító természetesen a bejelentést követően lefolytatja a kárszemlét, ahol a biztosító kárszakértője megvizsgálja, hogy a kár biztosítási esemény, és amennyiben igen, úgy összegszerűen meghatározva, mekkora összegű kár következhetett be.

Amit károsultként – a fentieken felül – célszerű megtenni, a kár bizonyítása és összegszerű meghatározása érdekében, azok a következők.

Először is célszerű bizonyítékokat készíteni a viharkárról, akár fénykép, vagy videófelvételekkel. Mivel az összegszerűséget is a károsultnak kell bizonyítania, ezért célszerű úgynevezett javítási árkalkulációt, kivitelezői felmérést készíteni az ingatlan helyreállíthatóságáról, ugyanígy érdemes ezt megtenni a sérült, nagyobb értékű ingóságokról.

Természetesen a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összeghatárig teljesít kifizetést, és azokra az ingatlanokra és ingóságokra, melyek a szerződésben is meghatározásra kerültek. Ezt érdemes körültekintően megkötni a biztosítási szerződést is – tanácsolták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

https://das.hu/