A Washington Redskins-ügy: a közrend, a közerkölcs és a védjegy

2020.07.16. 13:42

Érdemes védjegyjogi szakértővel konzultálni mielőtt valaki egy olyan márkanevet és logót választ, amely faji- vagy nemzetiségi kisebbség, vagy társadalmi csoport nevét, egyediségüket hordozó jegyeket tartalmazza és ezáltal a közrendvédelmi klauzula hatálya alá eshet – hívta fel az Origó figyelmét a közelmúlt társadalmi változásai kapcsán az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője. Dr. Ficsor Dániel szerint a közrendbe ütköző megjelölések védjegyjogi megítélése napjainkban olyan konkrét ügyekben jelenik meg, mint például amely során az amerikai futball liga egyik tradicionális csapatának, a Washington Redskins-nek a tulajdonosa bejelentette: enged, az egyébként évek óta tartó társadalmi és immáron gazdasági nyomásnak is, és a csapat 1933 óta használt nevét és brandjét azonnali hatállyal megváltoztatja.

Az Egyesült Államokban a koronavírus járvány megjelenése és gazdasági következményei mellett az utóbbi hetekben az óriási társadalmi megmozdulások, a rasszizmus-ellenes fellépések és az ehhez kapcsolódó társadalmi nyomás az élet számos területén, így a közismert és régóta használat védjegyek, márkanevek és brandmegjelölések kapcsán érezteti hatását – fejtette ki az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

A vállalatok és a társadalmi szervezetek erőteljes lobbijának és a megmozdulásoknak a védjegyjog meghatározott területének és jogelveinek alakítására is hatással lehet - melyet a közrendbe ütköző megjelölések oltalomképességén keresztül igyekszünk bemutatni.

A Washington Redskins-ügy

Történt ugyanis, hogy az amerikai futball liga egyik tradicionális csapatának, a Washington Redskins-nek a tulajdonosa bejelentette: enged, az egyébként évek óta tartó társadalmi és immáron gazdasági nyomásnak is és a csapat 1933 óta használt nevét és brandjét azonnali hatállyal megváltoztatja.

A "redskins" szó az amerikai őslakosok számára súlyosan sértő kifejezésnek minősül, amely kapcsán szakértők és az őslakosok érdekvédelmi szervezetei is többször elmondták: számukra a "redskins" kifejezés az afroamerikaik kapcsán már gyakorlatilag tiltott 'n-betűs szó' súlyához mérhető sérelemmel jár. Ezzel pedig alkalmas lehet arra, hogy a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközzön, mint megjelölés és így a védjegyoltalom abszolút korlátját képezze.

A sporton és az egyes sportcsapatokon felül egyébként az események forgatagába került és így névváltozásra, valamint logócserére kényszerült több élelmiszeripari termék és cég is, így hamarosan nem találkozhatunk már egyebek mellett 'Uncle Ben's' termékekkel sem - legalábbis a jelenlegi megjelenésükben. Ez pedig szintén az adott esetben már jóhírnévre szert tett, széleskörben ismert védjegyek átalakításához vezethet.

De mit is jelent az, hogy egy megjelölés a közrendbe ütköző és mi a gyakorlati jelentősége?

A magyar Védjegytörvény a védjegyoltalom abszolút kizáró okaként szabályozza azt az esetet, amikor egy megjelölés közrendbe vagy közerkölcsbe ütközik. A feltétlen kizáró ok azt jelenti, hogy a hatóság - azaz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - saját hatáskörében, hivatalból mérlegeli, hogy a védjegyoltalom alá helyezni kívánt megjelölés - legyen az szó, ábrás vagy egyéb formában megjelenő - vajon beleütközik-e a magyar közrendbe és a magyar közerkölcsbe (Védjegytörvény 3. § a) pontja).

Továbbá, a már lajstromozott megjelölések esetében törölhető az a védjegy, amely a közrendbe ütközik - ezt az eljárást azonban csak kérelemre folytathatja le a hivatal.

A közrendbe ütköző megjelölések szempontrendszere, mint az oltalmat kizáró ok körülményei időről időre változnak természetesen, tekintettel egyebek mellett a társadalmi, jogi és egyéb változásokra. Napjainkban még a történelmi időszakok és események átgondolása, újratárgyalása is napirendre került, ezáltal is alakítva a "mi fér bele a közrendbe vagy közerkölcsbe?" mértékegységét.

Forrás: AFP/2020 Getty Images/Chip Somodevilla

Meg kell említeni, hogy a Védjegytörvény a közrend fogalmát nem határozza meg, ezzel is megfelelő mérlegelési jogkört biztosítva a jogalkalmazó szerveknek. A "közrend" fogalmát egy bírósági ítélet igyekezett megfogalmazni: eszerint a közrend magában foglalja az ország állami berendezkedésének és jogrendszerének az alkotmányban meghatározott alapvető elveit és intézményeit, az ott meghatározott alapvető jogokat és kötelezettségeket, valamint azokat a jogi normákat, amelyek közvetlenül védik az adott ország társadalmi-gazdasági rendjének alapjait.

A közrendbe ütköző megjelölések körébe elsődlegesen az önkényuralmi jelképet tartalmazó megjelölések, illetve az olyan megjelölések tartozhatnak, amelyek alkalmasak lehetnek nemzeti jelkép megsértésére, vagy egyéb módon bűncselekmény elkövetésére. Önkényuralmi jelképeknek minősül a horogkereszt, az SS jelvény, a nyilaskereszt, valamint a kommunizmusra utaló ötágú vöröscsillag és sarlókalapács.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ezek alól is van kivétel: nem minősül önkényuralmi jelkép használatának az ötágú vörös csillag használata az ismert sörmárkák emblémáiban, címkéin. Szintén közrendbe ütköző megjelölésnek minősülhet a gyakorlat alapján az alapvető emberi jogokat sértő, diszkrimináló jellegű megjelölések is.

Hasonlóan a magyar védjegyrendszerhez, az uniós védjegyjog alapján sem részesülhet oltalomban egy közrendbe ütköző megjelölés – húzta alá dr. Ficsor Dániel.

Előző
  • 1
  • 2
Következő