A diákmunkára vonatkozó jogi szabályozás

Fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani – mondták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői, akik összefoglalják a diákmunkára vonatkozó szabályokat.

Nem minden munkavégzés tartozik a munkajog hatálya – fejtették ki a D.A.S. JogSzerviz szakértői. A munkajog kizárólag azokat a jogviszonyokat szabályozza, melyekben ellenérték fejében, más javára dolgozik a munkavállaló.

Mégpedig úgy, hogy tevékenységét tekintve alárendelt helyzetben van, hiszen munkáltatója utasításait kell követnie. Emellett fontos, hogy a munkavégzés és a jogviszony szerződésen alapuljon.

A fentiek alapján megállapítható, hogy amennyiben valaki például a családi gazdaságban segít gyümölcsöt betakarítani vagy az otthoni műhelyben barkácsol szülei segítségére, a szó köznapi értelmében munkát végez ugyan, mégsem tartozik a munkajog hatálya alá.

Ennek oka, hogy saját maga vagy családja javára dolgozik, szerződés nélkül – juttatása lehet a hozzátartozóktól kapott zsebpénz, ám ez munkabérnek nem minősül. Ugyanígy nem tartozik a munkajog szabályozási területére az önkéntes munka, amit ellenérték fizetése nélkül végeznek a tanulók.

Az iskolaszövetkezeti keretek közt végzett tevékenység speciális, többoldalú jogviszony, melyet szintén külön szabályoz a jogalkotó, figyelembe véve a szövetkezetek sajátosságait és a konstrukció jellegzetességeit egyaránt.

A részletes szabályozás

Ha viszont a diák elhelyezkedik például egy boltban árufeltöltőnek vagy nyomdai kisegítőnek, melyért meghatározott órabért kap szerződése alapján, máris munkaviszonyról beszélünk. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkajog rendelkezéseit is alkalmazni szükséges, különös tekintettel azokra a szabályokra, melyeket a fiatal munkavállalókra ír elő a jogszabály.

Lényeges, hogy munkát csak 16. életévét betöltött személy vállalhat, mely alól kivétel az iskolai szünet alatt az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.

Tizennyolc éves kor alatt fiatal munkavállalónak számítanak a tanulók, így a törvény, erős védelmet ír elő számukra. Ezt a védelmet akkor is biztosítja, ha nem munkaviszony keretei között vannak foglalkoztatva, így például megbízási szerződés esetén is be kell tartani az előírásokat.

Diákként is minden esetben ragaszkodjunk az írásos munkaszerződéshez, melyet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia. Ne feledkezzünk meg az adó- és járulékfizetési kötelezettségről sem.

Ami a speciális szabályokat illeti, a fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.

Ez tehát azt jelenti, hogy túlórára nincs lehetőség és kötelezettség, a napi munkaidő plafonja pedig akkor is 8 óra, ha több helyen vállal munkát a tanuló.

A munkaidőkeretet alkalmazó munkavállalóknak érdemes tudniuk, hogy a fiatal munkavállaló számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni.

Speciális szabályok

Hosszabb munkaközi szünet illeti meg a diákokat az általánosnál, így négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani, a napi pihenőidőnek pedig el kell érnie a tizenkét órát.

Forrás: Shutterstock

A fenti speciális szabályokon túlmenően a fiatal munkavállalókra természetesen vonatkozik a Munka törvénykönyvének többi előírása is, így őket is megilleti szabadság, de ugyanúgy kötelesek teljesíteni a munkaviszonyból eredő kötelezettségeiket, ahogyan a felnőtt munkavállalók is.

A fenti speciális szabályokat ellensúlyozhatja a munkáltatók számára, hogy számos kedvezmény fűződik a diákmunkához, így a munkáltatók számára a könyvelőjükkel, iskolaszövetkezettel való egyeztetés alapján kifejezetten előnyös lehet diákmunka igénybevétele.

Összefoglalás

Fontos leszögezni: a 15. életévüket betöltött, nappali tagozatra járó tanuló szabadon vállalhat munkát a nyári szünetben. A 16. életév betöltésétől pedig egyáltalán nem korlátozott a munkavállalás.

Ugyanakkor a törvény úgy rendelkezik, hogy a 18. életévüket még be nem töltött alkalmazottak fiatal munkavállalóknak minősülnek, egészségük és biztonságuk kiemelt védelmet igényel.

Erre tekintettel tehát a fiatal munkavállaló munkaidőbeosztás szerinti napi munkaideje a nyolc órát nem haladhatja meg; számára nem rendelhető el éjszakai munka és rendkívüli munkaidő; részére hosszabb pihenőidőt és munkaközi szünetet kell biztosítani; évenként öt nap pótszabadságra jogosult.