A jogi igényérvényesítés során minden a bizonyításon múlik, így a jogosult sokszor szembesülhet azzal, hogy igazát csak fényképekkel, hangfelvételekkel tudja igazolni. A személyiségi jogok védelme azonban senki számára nem ismeretlen, ez felveti a kérdést, ha jó cél érdekében történik, szabályos a hangrögzítés? Mit kockáztat az ember, ha titokban használja a diktafont? A D.A.S. JogSzerviz szakértője a képmáshoz és a hangfelvételhez való személyiségi jog sérelmével kapcsolatos főbb tudnivalókat szedte össze.

A Polgári törvénykönyv értelmében a képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén – fejtette ki dr. Varga Júlia.

A jogszabályi rendelkezés értelmében tehát már a felvétel elkészítéséhez be kell szerezni az érintett beleegyezését. A bírói gyakorlat is következetes abban, hogy a hangfelvétel engedély nélküli elkészítése önmagában visszaélésnek minősül, a jogsértőt terheli annak bizonyítása, hogy a hangfelvétel elkészítése nem volt visszaélésszerű.

Látni kell, hogy a jogszabály értelmében a felvétel, fénykép elkészítése és annak felhasználása tehát elkülönül egymástól. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a képmáshoz vagy hangfelvétel elkészítéséhez adott hozzájárulás nem szükségszerűen terjed ki a felhasználásra.

A bírói gyakorlat értelmében, ha valaki egy hangfelvétel létezéséről a hangfelvétel tartalmának szóbeli ismertetésével él, anélkül, hogy a felvételt magát megismerhetővé tenné, az felhasználásnak minősül.

Ebben az esetben tehát a bíróság egy esetleges személyiségi jogsértéssel összefüggő perben vizsgálni fogja, hogy a felhasználás visszaélésnek minősül-e, továbbá azt is, hogy történt-e jogosulatlan magántitok nyilvánosságra hozatal.

Fontos továbbá, hogy a jogszerűen elkészített felvételt is lehet jogszerűtlenül felhasználni. Így megvalósulhat tehát a visszaélés azzal, ha a felvétel készítője külön hozzájárulás nélkül a felvétel jogszerű elkészítéséhez megszerzett felhasználási jogát túllépve, más célra kívánja felhasználni a felvételt.

El kell különíteni a felvételek büntetőeljárásban és polgári jogi perben történő felhasználását. Egy elvi bírósági határozat alapján a rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként felhasználható, azonban polgári perben dönthető el, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait.

Fontos eseti döntésben mondta ki a bíróság továbbá, hogy a birtokháborító magatartásról készült videofelvétel bizonyítékként való felhasználása nem minősül visszaélésnek, és nem sérti a személyhez fűződő jogokat.

A jogsértő bizonyítási eszközöket polgári perben főszabály szerint nem lehet felhasználni.

Jogsértőnek minősül a bizonyítási eszköz, amit az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével, vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg. Ezen túl jogsértő az a bizonyítási eszköz is, amely jogsértő módon keletkezett, vagy jogsértő módon szereztek meg, vagy amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene.

Forrás: Shutterstock

Lényeges szabály azonban, hogy ha a bizonyítási eszköz nem az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével került megszerzésre, hanem más okból jogsértő, mondjuk hozzájárulás nélkül készítették a felvételt, a bíróság kivételesen, több szempontot is mérlegelve figyelembe veheti a bizonyítékot.

Ennek indokoltságáról és kivételességéről a bíróság az eset minden körülményét vizsgálva dönt.

Elvi jelleggel mondta ki a bíróság, hogy hangfelvétel készítése vagy felhasználása akkor nem minősül visszaélésnek, ha arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet.

Szintén elvi jellegű bírósági megállapítás, hogy nem hivatkozhat a hangfelvétellel való visszaélésre a fél, ha e jogérvényesítéssel valótlan, hamis tényállítását kívánja leplezni.

A jogosulatlanul rögzített hangfelvétel anélkül, hogy személyiségi jogot sértene, perbeli bizonyítékként felhasználható, különösen, ha ezzel a bizonyítási eszközzel állapítható meg a valós tényállás és biztosítható az igazság kiderítése és érvényesítése.

A bíróság azonban több ügyben is figyelembe vette azt a körülményt, hogy a bizonyító fél a felvétel elkészítése céljából bizonyos élethelyzeteket kiprovokálhat a másik féltől, illetve a hangfelvétel anyaga utólag manipulálható – húzta alá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/