A biztosító a kárbejelentést követően káraktát nyit, majd a kárigény jogos mértékét a károkozó felelősségére vonatkozó nyilatkozata, a balesetről rendelkezésre álló adatok, illetve a kárszakértő által a kárfelvételi szemlén készült jegyzőkönyv alapján állapítja meg – hívja fel a figyelmet az Aegon.

A kárfelvételi szemléig a gépjárművet ezért sérült állapotban kell tartani, és csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig szabad változásokat eszközölni.

Amennyiben megállapítást nyer, hogy a jármű károsodása olyan mértékű, hogy az gazdaságosan nem szervízelhető, az autót totálkárosnak minősítik. A kárrendezés ez esetben úgy történik, hogy a biztosító megbecsüli az autó kár előtti forgalmi értékét, valamint a roncs értékét, és a kettő közti különbözetet fizeti meg, az autóronccsal pedig a tulajdonos szabadon rendelkezhet.

Totálkárossá egy bizonyos javítási érték (gépjármű típusától függ), illetve roncsolódási mérték (kb. 70%) felett minősítik az autót. Amennyiben nem ért egyet a totálkárossá minősítéssel, felkérhet egy független kárszakértőt, illetve per esetén igazságügyi szakértőt a reális tények megállapításához.

Amennyiben lehetséges a helyreállítás, arra többféle mód kínálkozik:

Gyorsított kárrendezés: ha jól felmérhető a kár összege, egyezséget köthet a biztosítóval az előre kikalkulált kárösszeg kifizetéséről. A biztosító megfizeti ezt a fix összeget, ebben az esetben további kártérítésre nincs lehetőség.

Biztosítóval szerződéses viszonyban álló javítóműhelyben – partnerszervizben – történő javítás esetén a biztosító és a javítóműhely közötti megállapodás alapján ez utóbbi jogosult a káreseménnyel kapcsolatban teljes körben eljárni, így elvégzi a kárfelvételt, a javítást, rendezi a számlát a biztosítóval.

A biztosító a kárfelvételi jegyzőkönyvnek megfelelően elvégzett javítás teljes költségét megtéríti, ide nem értve az avulás mértékét. A biztosító ugyanis csak ugyanolyan alkatrészek beépítését fedezi, így a már elhasználódott és a javítás alkalmával beépített új alkatrész közti értékkülönbséget Ön fizeti. Ez a javítási mód ezért a még garanciálisan szervizelhető gépjárművek esetén javasolt, ahol nincs vagy alacsony az avulási költség.

Számlás kárrendezés esetében a biztosító utólag, számla ellenében téríti meg a javítás költségeit fix óradíj és az Eurotax árkatalógus szerint. Ha ismer olyan műhelyt, amely alacsony költséggel dolgozik, és új alkatrészek beépítése helyett inkább kikalapálja az autó kevésbé sérült részeit, érdemes így megjavíttatni autóját.

Ez különösen idősebb gépjárművek esetén lehet gazdaságos, tekintettel arra, hogy az avulás mértéke akár 20- 30% is lehet, amit minden esetben a károsultnak kell megfizetnie.

Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Legyen mindig körültekintő, kérje el a biztosítótól a kárfelvételi jegyzőkönyvet, majd kérjen a műhelytől előkalkulációt és árajánlatot, amelyet a biztosítóval egyeztet. Ne hagyja a biztosító és a javítóműhely alkujára a szerelést, mert előfordulhat, hogy a szerviz a biztosító által később indokolatlannak vélt javításokat is végez, amelyek szintén Önnek okoznak többletköltséget.

Milyen díjfizetési következményei vannak a balesetnek?

Amennyiben Ön a károkozó, az Ön felelősségbiztosítója fogja a károsult kárigényét kifizetni, Önnek pedig felajánlja azt a lehetőséget, hogy a kifizetett összeget a társaságnak egy összegben, 60 napon belül visszatérítse. Ez nem kötelező, pusztán lehetőség, amennyiben nem él vele, biztosítási díja fog megemelkedni a következő biztosítási időszakra (pótdíj), mivel bonus-malus besorolása csökken.

Egy baleset, azaz káresemény – személygépkocsi és motorkerékpár esetén – 2 osztállyal történő visszaminősítést jelent, függetlenül a káresemény nagyságától.

A káresemény mindig azon biztosítási év bonus-malus osztályba sorolását érinti, amelyet közvetlenül megelőző megfigyelési időszakban került sor az adott káresemény kapcsán első ízben kárkifizetésre.