A vételárat a légitársaságoknak vissza kell fizetniük. Ugyanakkor az is evidens, hogy mindennek az egyösszegű, hirtelen kifizetése komoly pénzügyi problémákat okoz az érintett társaságok számára – mondták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői. Ennek az eredménye volt az, hogy az Európai Unió Bizottsága megfogalmazta ajánlását (2020/648).

A COVID-19 pandémia miatt a teljes légi személyszállítás gyakorlatilag leállt. Ennek eredménye pedig az volt, hogy az érintett járatokat törölték a légitársaságok. Ez egy előre kiszámíthatatlan helyzet volt, melyre senki sem tudott felkészülni.

Sokan arról érdeklődtek, hogy jár-e nekik ilyen esetben a 261/2004 EK rendelet szerinti kártérítés.

Sajnos a jelen esetben a válasz: nem. Ennek oka pedig ténylegesen az, hogy mentesül a kártérítési kötelezettség alól a légitársaság, amennyiben a járat törlésére az érdekkörén kívül eső okból került sor.

A fentiek következménye pedig egyértelműen az, hogy a vételárat a légitársaságoknak vissza kell fizetniük. Ugyanakkor az is sajnos evidens, hogy mindennek az egyösszegű, hirtelen kifizetése komoly pénzügyi problémákat okoz az érintett társaságok számára. Ennek végső során az utasok is szenvedő alanyai lesznek.

Az eredeti uniós előírások alapján 7 napon belül kellene a vételárat visszafizetnie a légitársaságnak, vagy utalvány formájában biztosítania a jegyet későbbi felhasználásra. Ez a jelen helyzetben életszerű módon nem volt tartható. Ugyanakkor a társaságok fizetésképtelenségével a fogyasztók is bajba kerülnének, mivel a követelésük biztosan nem térülne meg.

Ennek az eredménye volt az, hogy az Európai Unió Bizottsága megfogalmazta a fentiek kezelésére az ajánlását (2020/648). Eszerint a Bizottság azt ajánlja, hogy az utalványokat érdemes az utasok számára vonzóvá tenni akként, hogy az átlagosnál hosszabb lejárati időn belül lehessen felhasználni. Illetve magasabb értéket képviseljen, mint az eredeti viteldíj.

Utalvány, azaz voucher pedig akkor adható, amennyiben ezt az utas kifejezetten kéri.

Ebből az is következik, hogy amennyiben az utas a törölt járata miatt a viteldíj visszatérítését kéri (refund), akkor ezt teljesíteni is kell.

Az utalvány érvényességi idejeként legalább 12 hónapos időtartamot ajánl a Bizottság. Ugyanakkor azt is javasolja, hogy lehetővé kell tenni az utasok számára azt, hogy amennyiben több, mint 12 hónapig használható fel a voucher, akkor bármikor élhessen a visszatérítés iránti igényével.

Forrás: MTI/EPA/EFE/Raul Caro

Ami még lényeges: függetlenül attól, hogy járna-e árkülönbözettel vagy sem az új foglalás, a Bizottság javasolja, hogy a légitársaságok biztosítsák, hogy az utalványokat felhasználva az utasok ugyanazon az útvonalon és ugyanolyan szolgáltatási feltételek mellett utazhassanak, mint amelyek az eredeti foglalásban szerepelnek.

A gyakorlati tapasztalat az, hogy a legtöbb légitársaság ügyfélszolgálata túlterhelt. A visszatérítésre vonatkozó kifizetések nemhogy 7 nap alatt nem teljesülnek, hanem több hónapon keresztül sem valósulnak meg.

Ilyenkor az utasnak – amennyiben fogyasztónak minősül és a légitársaság is EU-n belüli székhellyel rendelkezik – lehetősége van vagy az Európai Fogyasztói Központhoz fordulnia (ECC) vagy úgynevezett európai uniós fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezhet.

Hogy az előbb eljárások mennyire gyorsítják meg a kifizetést, kétséges, ugyanis valamennyi eljárás sajnos hosszabb időtartalmú – mutattak rá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

https://das.hu/