Kötelezhető vagyok az ingatlanomat kerítéssel körbevenni?

Kerítést a saját telkünkre építhetünk, ha pedig a kerítés építését elrendelik, akkor azt a telek homlokvonalán, az útról nézve jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatár jobb oldaltól mért fele hosszán vagyunk kötelesek megépíteni és fenntartani. Karbantartási kötelezettségünk az első, a jobb oldali és a hátsó kerítés felére terjed ki – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Nagyvárosaink agglomerációs környezetében egyre több lakóparkot építenek. A városban dolgozó emberek körében pedig egyre nagyobb a törekvés arra, hogy otthonukat a városhoz közel, ám mégis kertesházas övezetben találják meg – mondta el az Origónak dr. Bálint Boglárka.

Sorházakat, ikerházakat vagy akár családi házakat is sok esetben adnak át úgy építtetők, hogy az egyes telkek, telekrészek között nincs kerítés vagy az nem túl esztétikus.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy köteles-e valaki kerítést építeni otthona köré, illetve, hogy azt milyen szabályok mentén teheti meg.

Főszabály szerint senki nem köteles ingatlanát kerítéssel körbe keríteni, hacsak az adott település önkormányzati rendeletben mást nem ír elő.

Érdemes tehát a kerítéssel összefüggésben utánajárni, hogy az adott településen hoztak-e a kerítésekre vonatkozó külön szabályozást-e, s ha igen, annak mi a tartalma.

Ebben a polgármesteri hivatalokban tudnak segítségünkre lenni.

Ezen túlmenően az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság hozhat olyan határozatot, amelyben a kerítés építését elrendelheti, illetve meglévő kerítés esetén annak lebontására vagy átláthatóvá átalakítására kötelezhet minket.

Ezen döntések indoka valamilyen közbiztonsági, közlekedésbiztonsági vagy más közérdek lehet.

A kerítés építéséhez nem szükséges építési engedélyt beszereznünk, azonban az önkormányzatok bejelentési kötelezettséget írhatnak elő a létesítéshez.

Kerítést a saját telkünkre építhetünk, ha pedig a kerítés építését elrendelik, akkor azt a telek homlokvonalán, az útról nézve jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatár jobb oldaltól mért fele hosszán vagyunk kötelesek megépíteni és fenntartani.

Másképpen fogalmazva: karbantartási kötelezettségünk az első, a jobb oldali és a hátsó kerítés felére terjed ki.

Forrás: Friends of the Food Forest

További fontos szabály, hogy a kerítések kapuja a közterületekre, kifelé nem nyílhatnak. A homlokvonalon álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást, így például szögesdrótot csak a járda szintje felett legalább két méteres magasságban, a kerítés belső oldalán lehet alkalmazni.

Az egy telken belüli, egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani.

Sorházak, ikerházak esetében tehát tömör kőfallal nem határolhatjuk el magunkat szomszédunktól. Az önszántunkból, elrendelés nélkül, saját telkünkre épített kerítést pedig bármikor elbonthatjuk.

Fontos kiemelni, hogy az egyes önkormányzatok a fenti szabályozást kiegészíthetik saját rendeleteikkel.

Az önkormányzatok településképi, településrendezési szempontok, az egységes utcakép miatt is előírhatnak külön szabályokat, például a kerítés anyagára, színére, átláthatóságára, magasságára.

Építkezés előtt tehát mindenképp informálódjuk a településünkön hatályos rendelkezésekről is – tanácsolta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.