A gyakorlatban nagy problémát jelentett, hogy a termék kijavítására nem írt elő a jogszabály kötelező határidőt, ezért változás lesz a jövő évtől. A rendelet módosítása értelmében ugyanis, ha a fogyasztási cikk kijavítására a kijavítási igény vállalkozás részére való közléstől számított harmincadik napig nem kerül sor (a fogyasztó rendelkezése hiányában), a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A tízezer forint feletti tartós fogyasztási cikkekre kormányrendelet tette kötelezővé az egy éves jótállást a vállalkozások részére – ismertette dr. Varga Júlia.

Ez vitán felül egy előremutató és fontos fogyasztói jogokat védő jogszabály, azonban egy drága termék esetén egy év elteltével már kevés esélye van a fogyasztónak egy meghibásodott termék kapcsán igényt érvényesíteni.

Ezen a méltánytalan helyzeten kíván javítani a jogalkotó, ugyanis 2021. január 01. napjától változnak a kötelező jótállásra vonatkozó szabályok. Cikkünkben a tartós fogyasztói cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló jogszabály főbb módosításait szedtük össze.

Jótállási időtartam

Jövő évtől a tízezer forint feletti, és a 151/2003. (IX.22.) Kormányrendeletben meghatározott tartós fogyasztási cikkekre nem egységesen egy éves jótállási határidő lesz irányadó, hanem a termék értékétől függően sávosan fog eltérni a jótállás időtartama.

Ennek értelmében a tízezer forintot meg nem haladó eladási ár esetén továbbra is egy év kötelező jótállás lesz. Azonban a tízezer forintot meghaladó, de kétszázötvenezer forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év, és a kétszázötvenezer forint eladási ár felett három év jótállást kell vállalnia az eladó cégnek.

Határidő

A gyakorlatban nagy problémát jelentett, hogy a termék kijavítására nem írt elő a jogszabály kötelező határidőt. Azonban ebben is változás várható a jövő évtől.

A rendelet módosítása értelmében ugyanis, ha a fogyasztási cikk kijavítására a kijavítási igény vállalkozás részére való közléstől számított harmincadik napig nem kerül sor, – a fogyasztó rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni.

Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a termék vételárát a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni. Ezen szabály és a rendelet egyéb előírásainak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság járhat el.

Javítás, csere, vagy ár visszatérítés?

Ahogyan az előző pontból is kitűnik, ha a vállalkozás bizonyos határidőn belül nem tesz eleget a javítási kötelezettségnek, a vételár visszakövetelésére válik jogosulttá a fogyasztó. A rendelet módosítása azonban egyéb, a jótállási igény fokozatosságához igazodó szabályt is megfogalmaz.

Ennek értelmében, ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni.

Forrás: AFP

Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a termék vételárát nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni. Ebből a szabályból is látszik tehát, hogy a vállalkozás elsősorban a termék kijavítására köteles, így rögtön a termék cseréje főszabály szerint nem követelhető.

Ha azonban a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, és ha a fogyasztó nem kéri a vételár arányos leszállítását, vagy mással nem javíttatja meg a terméket, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni.

Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a termék vételárát ki kell fizetnie a vállalkozásnak.

Bővül a tartós fogyasztási cikkek köre

A jogszabállyal érintett fogyasztási cikkeket pontosan meghatározza a rendelet melléklete, azonban jövő évtől a fogyasztói igények és a kereslet változását is leképezve bővül a kör.

Ennek értelmében a kötelező jótállás többek között kiterjed a következő év elejétől a drónokra, napkollektorokra, kamerás megfigyelőrendszerre, riasztóberendezésre, kaputelefonra is.

Ezen túl beemelte a rendeletbe a jogalkotó a nyílászárókat is tízezer forint eladási ár felett, a redőnyöket, reluxákat, garázskapukat, zuhanykabinokat, kádakat, csaptelepeket is – hangsúlyozta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.