Mikor lehet vele élni? A munka törvénykönyve értelmében a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi – fejtette ki dr. Varga Júlia.
Ezen túl akkor is, ha valamelyik fél egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A jogszabály szövegéből is kitűnik, hogy csak a másik fél szándékosan vagy súlyosan gondatlanul tanúsított kirívó magatartása alapozhatja meg az azonnali hatályú felmondást, így jelentéktelen jogsértés esetén, vagy a munkaviszonyon kívüli magatartások esetén nem alkalmazható.
Fontos a határidőhöz kötöttség
Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A Kúria elvi éllel több alkalommal kimondta, hogy a 15 napos határidő elmulasztása nem menthető ki, így ennek betartására fokozottan figyelemmel kell lenni.
A 15 napos határidő akkor kezdődik, ha a fél hivatalosan tudomást szerez azokról a körülményekről, amelyek ismeretében megalapozottan dönthet arról, kíván-e élni a munkaviszony azonnali megszüntetésével.
Fontos, hogy a munkahelyi pletykákból történő értesülés vagy a gyanú nem hivatalos tudomásszerzés. Az azonnali hatályú felmondást megalapozó indok felmerülése után azonban a fél köteles haladéktalanul megtenni azokat a lépéseket, amelyek az alapos ismeretek megszerzéséhez szükségesek.
Ennek értelmében tehát egyeztetni kell a munkáltatóval, tájékoztatást kell kérni tőle, hogy az indok valóban fennáll-e. Így fontos, hogy a felek az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségüknek megfelelően, körültekintően és figyelmesen járjanak el. Az azonnali hatályú felmondást minden esetben indokolni kell.
Példák a bírói gyakorlatból
Minden munkahelyi konfliktust, kötelezettségszegést egyedileg, az összes eseti körülmény vizsgálatával kell megítélni. De néhány példa a gyakorlatból segíthet annak szemléltetésében, hogy milyen esetekben lehet azonnal megszüntetni a jogviszonyt.
A munkavállaló azonnali hatályú felmondását jogszerűnek tekintette a bíróság abban az esetben, amikor a munkáltató rendszeresen jelentős mértékű túlórára kötelezte a munkavállalót. Ugyanakkor azt a jelenléti íven a munkavállaló nem tüntethette fel, és azért nem részesült díjazásban. Ezen túl készenléti jelleg munkakörben történő jogellenes foglalkoztatás önmagában megalapozza a munkavállaló azonnali hatályú felmondását.
Kimondta továbbá a Kúria azt is, hogy a munkabér megfizetése a munkáltató alapvető kötelezettsége. Így a bérfizetésre a munkáltató akkor is határidőben köteles, ha a munkavállalójával szemben olyan vizsgálatot folytat, amelynek eredményeként utóbb esetleg vele szemben kártérítési igénnyel élhet.
A bérfizetés elmaradása a munkavállaló megélhetését veszélyezteti, így annak részbeni teljesítése s az azonnali hatályú felmondás jogszerű indokául szolgálhat.
Lényeges, hogy a felmondási idő alatt elkövetett kötelezettségszegés miatt – minthogy a feleket ekkor is terhelik a jogviszonyból eredő kötelezettségek – a munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntetheti.
Fontos munkavállalóként tisztában lenni azzal is, hogy a munkából történt ismételt, engedély nélküli távollétek, valamint a munkavállaló magatartásából eredő munkahelyi konfliktusok az azonnali hatályú felmondást megalapozzák. Ha azonban a munkavállaló kellő időben, illetve többször jelezte betegedését a munkáltatónak, és az igazolások kiadása után azokat meg is küldte a részére, a távolmaradására alapított azonnali hatályú felmondás jogellenes.
Ha a munkáltató huzamosabb időn át nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének és a munkavállaló emiatt él azonnali hatályú felmondással, a felmondást megalapozottnak kell tekinteni és megilletik a munkáltató rendes felmondása esetén járó anyagi juttatások.
A megfelelő munkafeltételek biztosítása szintén a munkáltató kötelezettsége. Ezért amennyiben a munkavállalónak rövid időn belül helyettesítőként megfelelő információ és helyismeret, betanítás hiányában kell ellátnia a tevekénységét, a kisebb súlyú mulasztások az azonnali hatályú felmondás jogszerű indokául nem szolgálhatnak.
Ezen túl a munkáltató lényeges kötelezettségszegésének minősül a munkaeszköz biztosításának elmaradása is, ami megalapozza az munkavállaló azonnali hatályú felmondását – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.