Vágólapra másolva!
Tízből nyolc szerződés házilag készül Magyarországon, azaz úgy kötik meg, hogy azt sosem látta szakember. Rengeteg jogvita forrását jelentik az internetről tömegesen letöltött ilyen-olyan standard szerződésminták, amelyek gyakran idejétmúltak és sosem a konkrét jogviszonyhoz igazítva készülnek. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértői kétrészes írásban adnak hasznos és praktikus tanácsokat az olvasók számára a későbbi kényelmetlenségek elkerülése érdekében. Most az első részt olvashatják.
Vágólapra másolva!

Az állampolgárok leggyakrabban lakásbérlethez, magánkölcsönökhöz és különböző meghatalmazásokhoz töltenek le – jellemzően az elsőként megtalált - internetes mintákat, és sok esetben végig sem olvassák, mit írnak alá – számoltak be a gyakorlati tapasztalatoktól a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértői.

A hiányos keltezés, a tanúk hiánya, a határozott és határozatlan idejű szerződések összekeverése és a kamatmentesnek írt, valójában busás kamattal adott kölcsönök csak a jéghegy csúcsát jelentik. Még nagyobb gond, hogy az így szerződők gyakran nem ismerik a jogszabályokat, például a lakástörvényt és fogalmuk sincsen a jogiakról, így vita esetén is kiszolgáltatottak maradnak.

Vannak olyan szerződéstípusok, amelyeknél kötelező szakember – ügyvéd vagy közjegyző – közreműködése, ilyenek például az ingatlanra vonatkozó ajándékozási vagy adásvételi szerződések.

Azonban a legtöbb ügylet esetében, legyen szó kétoldalú szerződésről, meghatalmazásról, végrendeletről vagy egyéb egyoldalú jogügyletről, nincsen ilyen kötöttség, a szerződő felek maguk dönthetnek arról, hogy milyen okiratot készítenek.

Az online szerződésminták gyenge minőségűek

A magánszemélyek többsége jellemzően a legkönnyebb és leggyorsabb, egyben a legolcsóbb utat választja, azaz, az interneten elsőként megtalált, teljesen sztenderd sémát tölti le. Az ilyenek viszont jellemzően gyenge minőségűek és sok esetben idejétmúltak, mert nem követik a jogszabályi változásokat.

Még nagyobb probléma, hogy a felek sokszor el sem olvassák, mit írnak alá, hanem csak kitöltik a hiányzó adatokat a szövegben – tollal.

A szerződők nincsenek tisztában a törvényekkel és nem ismerik a jogaikat – például, hogy mikor kell kiköltözni egy albérletből, ha a szerződést felmondják, bele lehet-e írni bármilyen mértékű kamatot a kölcsönszerződésbe, vagy fel lehet-e mondani rendes felmondással a határozott idejű szerződést.

Az online szerződésminták a legritkább esetben felnek meg az adott jogviszony és a felek elvárásainak, és komoly galibát okoznak vita esetén, azaz éppen akkor, amikor szükség lenne rájuk.

Forrás: Shutterstock

Már egy néhány hónapos időtartamú szerződés alatt is sok minden történhet a szerződőkkel, megváltozhatnak az életkörülményeik, ami kihatással lehet a jogviszonyra is, mint azt láthattuk például a koronavírus tavaszi megjelenésekor. Ilyenkor már nagyon nem mindegy, mi áll a megállapodásban.

Jogellenes kikötések a házilag gyártott szerződésekben

A házilag gyártott szerződések sok visszaélésre és vitára is okot adhatnak. Nem ritka, hogy az egymás közt írt bérleti szerződésekbe különböző jogellenes kikötések kerülnek, mert a bérbeadó szeretné minél jobban bebiztosítani magát minden eshetőségre, így például jogellenesen kiköti, hogy a bérleti díj nem fizetése esetén lecserélheti a zárat, kizárva az ingatlanból a bérlőt.

Ezért fontos, hogy ha biztosra akarunk menni, akkor érdemes figyelembe venni az alapvető tanácsokat és azokat követni.

(A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértőivel készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)