Házilag gyártott szerződések helyett forduljunk szakemberhez (2. rész)

Házilag gyártott szerződések helyett lehetőleg forduljunk szakemberhez, közjegyzőhöz vagy ügyvédhez, hiszen számos olyan szempontot vethet fel nekünk egy szerződés kapcsán, amelyre mi nem is gondolnánk. A közjegyző által készített szerződés, a közokirat, ráadásul további garanciákat is biztosít mindkét szerződő fél számára. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértői kétrészes írásban adnak hasznos és praktikus tanácsokat az olvasók számára a későbbi kényelmetlenségek elkerülése érdekében. Most a második részt olvashatják, az első itt érhető el.

Bármilyen szerződést is kötünk, olvassuk el és értelmezzük, amelyhez kérjük nyugodtan a közjegyző vagy az ügyvéd segítségét – tanácsolták elöljáróban a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértői.

Ügyeljünk az érvényességhez szükséges formai követelményekre: keltezés, aláírások, szerződés időtartamának rögzítése (mikor kezdődik és meddig tart a jogviszony, határozott vagy határozatlan idejű), tanúk.

Ha egy meghatalmazást vagy végrendeletet saját kezűleg írunk, nem kellenek tanúk. Két tanúra akkor van szükség, ha ezeket géppel írtuk, vagy más írta helyettünk.

A határozott idejű szerződésből általában nem lesz automatikusan határozatlan idejű szerződés. Ehhez a határozott idejű a szerződés lejártát követően a legtöbb esetben szerződésmódosítás szükséges.

A lakásbérleti szerződést egyik fél sem mondhatja fel kénye-kedve szerint, mert annak törvényben meghatározott feltételei vannak. Ráadásul felmondani csak írásban lehet, a határidők betartásával.

A határozatlan időre kötött bérleti szerződést bármelyik fél a hónap 15. napjáig a következő hónap végére mondhatja fel, míg a határozott idejű szerződés csak abban az esetben szüntethető meg rendes felmondással, ha ennek lehetősége a szerződésben kifejezetten rögzítve van.

Ha nincs rögzítve, akkor csak rendkívüli felmondás lehetséges valamelyik fél szerződésszegő magatartása miatt. (Rendkívüli felmondással akkor élhet például a bérbeadó, ha a bérlők magatartásukkal zavarják a többi lakót, rongálják a lakást, vagy nem fizetik a bérleti díjat, a bérlő pedig akkor, ha a bérleménnyel kapcsolatban megtévesztette a bérbeadó, például nincs használatbavételi engedélye, beázik stb.).

Magánkölcsönök esetén sok a félreértés a kamattal kapcsolatban. Sokan egyszerűen félnek tőle, mások járatlanok, vagy olyan kamatot (uzsora) kérnek, amely büntetendő. Egy kölcsön akkor kamatmentes, ha pontosan ugyanannyit kell visszafizetnie az adósnak, mint amennyit kapott.

Magánkölcsönök esetén kamatot akkor lehet kikötni, ha egy egyszeri kölcsönről van szó. Ha a kölcsönadó üzletszerűen végzi a tevékenységet, azaz, rendszeresen és többeknek kölcsönöz pénzt, akkor az üzletszerű tevékenységnek minősül, amely kizárólag hatósági engedéllyel végezhető.

Hogyan írjunk meghatalmazást?

Figyelni kell arra, hogy ha nyomtatott formában készül a meghatalmazás, akkor két tanúnak is célszerű aláírnia, kivéve, ha a dokumentumot közjegyző jelenlétében írjuk alá.

Ha elejétől a végéig saját kézzel írjuk, és a végén aláírjuk, akkor nincs szükség tanúkra.

Egyes ügyekben – például egy hagyatéki tárgyalás vagy bírósági peres eljárás esetében – nem hatalmazhatunk meg akárkit a képviseletünkre, csak törvényben meghatározott személyeket (például egyeneságbeli rokon, testvér, ügyvéd, örököstárs). Szerteágazó bonyolult ügyben érdemes ügyvédet meghatalmazni.

Az egyszerű polgári jogi ügyletekben (adásvételi szerződés, ingatlan kiadás, autóvásárlás) bárki meghatalmazható – akár 14. életévét betöltött kiskorú is.

Ha nem csak banki és postai, hanem egyéb hivatalos ügyek intézésére hatalmaz meg valakit – például a férj vállalkozása ügyeinek intézését rábízza a cégben szintén tag feleségére, amíg hosszabb ideig külföldön tartózkodik – nem feltétlenül lesz elegendő a magánokiratba foglalt meghatalmazás.

Ebben az esetben érdemes közjegyzőhöz fordulni és egy minél több konkrét ügyre vonatkozó meghatalmazást közokiratba foglaltatni. A meghatalmazásban érdemes kiemelni azokat az ügyeket, amelyek biztosan elő fognak fordulni (például banki ügyek, hivatalos iratok átvétele a postástól).

Forrás: Shutterstock

Alapszabály, hogy mindig az adott ügyben illetékes szerv elvárásainak tartalmi és formai szempontból is megfelelő meghatalmazást kell készíteni. Például közjegyzői okirat készítésénél a meghatalmazást közokiratba kell foglalni, de legalább közjegyzői aláírás-hitelesítéssel kell ellátni.

Ha biztosra akarunk menni, forduljunk közjegyzőhöz, mivel a közjegyzői okiratba foglalt vagy aláírás-hitelesítéssel ellátott meghatalmazás szinte minden hatóságnál, intézménynél felhasználható.

A közjegyző által készített meghatalmazás ugyanis közokirat, amely különleges bizonyító erővel bír, azaz a benne foglalt tényeket és eseményeket közhitelesen tanúsítja – hangsúlyozták végezetül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértői.