Januártól szigorodnak a szemeteléssel és szemétlerakással kapcsolatos szabályok. Az új szabályozás célja az, hogy a hulladéklerakás szankcióit az arányosság elve mentén úgy alakítsa át, hogy tettenérés esetén elrettentő hatása is legyen – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Abban az esetben pedig, ha tettenérés nem valósul meg, vélelmek felállításával az ingatlan tulajdonos felelősségét állapítja meg a jog – fejtette ki dr. Gombolai Edina.

Ezzel is ösztönözve azt, hogy az eddigieknél hatékonyabb legyen a jelenség felszámolása a hulladékokkal kapcsolatos jogellenes magatartások minden területén, így a bejelentési kötelezettségek elmulasztásától, az illegális hulladéklerakáson át egészen a közterületi szemetelésig.

A közforgalom céljait szolgáló épület, vagy a közforgalmú közlekedési eszközön történő szemetelés mellett a közterület beszennyezése is szabálysértésnek minősül.

Eddig is szabálysértés volt, ha valaki települési hulladékot a közterületen engedély nélkül rakott le, vagy nem a kijelölt lerakóhelyen helyezett el, de az új szabályozás értelmében, egyes esetekben már börtönbüntetés is járhat érte.

A Büntető törvénykönyv folyamatban lévő módosítása értelmében az, aki hatóság által nem engedélyezett helyen az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élőszervezet egyedének veszélyeztetésére alkalmas, azaz veszélyes hulladékot vagy jelentős mennyiségű hulladékot helyez el, három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető.

A szabálysértési, büntetőjogi felelősség mellett a hulladék illegális elhelyezése alapvetően közigazgatási szankcióval sújtandó magatartási körbe kerül. Az objektív szankciórendszertől azt várja a törvényalkotó, hogy azonnali visszatartó erővel rendelkezik, elrettentő hatással bír majd.

Tilos a hulladékot felhalmozni, a gyűjtés, a szállítás, a kezelés szabályaitól eltérő módon elhagyni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni és kezelni. Hulladék tulajdonjogát másra átruházni csak jogszabály szerinti feltételekkel lehet.

A feltételeknek nem megfelelő hulladék-átadás, átruházás nem eredményez tulajdonváltozást. A hulladék eredeti tulajdonosa és az átvevő birtokos egyetemlegesen felelnek majd a hulladék kezelésért.

Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Fontos, hogy a hulladék tulajdonjogával felhagyni nem lehet. Azaz attól függetlenül, hogy valaki azt éppen azért rakja le nem megengedett módon és helyen, hogy attól megszabaduljon, jogi értelemben a tulajdonos ő marad ilyen esetekben.

A szigorodó szabályozás ellenőrzése több szerv hatáskörébe tartozik. Így a hulladékgazdálkodási hatóság még a magáningatlanra történő belépésre is jogosult lesz.

A hulladékgazdálkodási hatóság nem csak magánszemélyekkel, de cégekkel, más jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben is intézkedhet, bírságot szabhat ki. Az intézkedések között a vállalkozás tevékenységének felfüggesztése, megtiltása is szerepelhet.

Fontos, hogy a szigorodó szabályok mellé az ellenőrzési lehetőségek is bővülnek. Így például a közútkezelő jogszerűen alkalmazhat kamerás megfigyelést a szemétlerakás ellenőrzésére – mutatott rá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/