Bizonyos tartós fogyasztási cikkek esetében (mint amilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, a távközlési eszközök, az elektromos robotgépek, háztartási eszközök, szerszámgépek, lámpák, órák, hangszerek, és a szőrméből készült ruhaneműk) a kereskedőket az általánosnál szigorúbb előírások terhelik.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem hat hónapig, hanem legalább egy teljes évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett.

Ezt hívjuk jótállásnak, amelynek vállalására tartós fogyasztási cikkeknél jogszabály kötelezi a vállalkozást. Ezeknél a termékeknél is fontos azonban, hogy csak akkor vonatkozik rájuk ez, ha eladási áruk a tízezer forintot, vagy például szőrméknél az ötvenezer forintot meghaladta.

Mit tegyenek a fogyasztók, ha gond adódik a termékkel?

Ha a fogyasztó jelzi (amit haladéktalanul, de legkésőbb a hiba észlelésétől számított két hónapon belül meg kell tennie) a vállalkozásnál, hogy a termék elromlott-tönkrement és ott azonnal nem oldódik meg a probléma, akkor a cégnek jegyzőkönyvet kell felvennie a minőségi kifogásról.

Ebben fel kell tüntetnie a fogyasztó nevét és címét, a vásárlás és a hiba bejelentésének időpontját, a termék megnevezését és vételárát, a hiba leírását, a fogyasztó által megjelölt igényt, és a panasz orvoslásának módját.

Nem árt tudni azt, hogy a felvett jegyzőkönyvből egy példány a fogyasztót illeti meg. Gyakori az is, hogy a vállalkozások vizsgálatra küldik el a terméket annak eldöntése érdekében, hogy a hiba oka a vásárlás előtt vagy utána következett be.

Erre rendszerint akkor kerül sor, ha a termék hat hónapon belül ment tönkre (kötelező jótállás alá eső árucikk esetében egy éven belül), a cégek így teljesítik - vagy próbálják meg teljesíteni - azt a bizonyítási kötelezettségüket, amelyről már szó esett korábban.

A fogyasztók körében máig él az a tévhit egy régebbi előírás miatt, hogy három napon (vagy hetvenkét órán) belül mindig vissza lehet vinni a terméket, még akkor is, ha az nem hibás. Ez a szabály viszont nem érvényes már.

Ugyanakkor jó tudni, hogy létezik az említett, tartós fogyasztási cikkek esetében a három munkanapos cserére vonatkozó rendelkezés.

Ez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó tartós fogyasztási cikket vásárol, és az három munkanapon belül meghibásodik, úgy a kereskedő köteles rögtön kicserélni (kijavítás helyett) az adott terméket.

Ez esetben pedig még arra sem hivatkozhat, hogy számára a kicserélés aránytalan többletköltséggel járna.

Forrás: Thinkstock

Egyébként érdemes rászánni az időt a termékek egységárainak összevetésére, vagy ugyanazon termék nem akciós kiszerelésű változata árának összehasonlítására. Elképzelhető, hogy ezzel még többet tudunk spórolni.

Tartós fogyasztási cikkek vásárlásakor győződjünk meg arról, hogy a számla vagy a jótállási jegy helyesen kitöltve átadásra került-e, illetve ezeket a dokumentumokat gondosan őrizzük meg a későbbi jogérvényesítés érdekében.

Ha át sem adták a jótállási jegyet vagy ez megtörtént, csak rosszul állították azt ki, attól még ugyanúgy jár a jótállás és ekkor a blokkal érvényesíthetjük a fogyasztói jogokat.

A nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkeket lehetőleg minél hamarabb, de legkésőbb a vásárlást követően 3 munkanapon belül bontsuk ki és próbáljuk ki, hogy rendeltetésszerűen működik-e.

Ha vitáját nem tudta a fogyasztó a vállalkozással közvetlenül rendezni, akkor fordulhat a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetekhez, fogyasztóvédelmi hatósághoz, illetve a kereskedelmi és iparkamarákhoz, akik működtetik a békéltető testületeket.