A véleménynyilvánítás szabadságának alapjoga a munka világában csak korlátok között érvényesülhet. Egy munkavállaló csak oly módon mondhat véleményt, hogy annak tartalma, hangvétele, stílusa ne sértse a kollégái, felettese, illetve a munkáltató jogos érdekét. A D.A.S. JogSzerviz szakértője járja körül a témát.

Egy munkaviszony megszűntetésének számtalan oka lehet. Elbocsátásra kerülhet a sor, ha megszűnik az adott munkakör, leépítések vannak, ahogyan akkor is, ha a munkavállaló nem megfelelő színvonalon végzi a munkáját.

De elküldhetnek-e valakit azért, mert nem jön ki a felettesével, vagy azért, mert kritizálta őt? – tette fel a kérdést dr. Gombolai Éva.

A kérdésre nem létezik minden egyes esetre ráhúzható, fekete-fehér igen, vagy nem. A munkavállalót védi a törvény attól, hogy olyan intézkedéseket kelljen elszenvednie, amik kifejezetten megtorló jellegűek. még akkor is, ha a munkáltató látszólag jogszerűen jár el.

Nem teheti meg tehát a munkáltató, hogy visszaélésszerűen jár el. Így azt sem, hogy kizárólag bosszúból távolítson el a munkahelyről olyan alkalmazottat, aki egyébként a kötelezettségeinek megfelelő módon eleget tett.

Joggal való visszaélés tilalmába ütközhet, és a rendeltetésellenes joggyakorlás szempontjai alapján kell így megvizsgálni azt az esetet is, ha valakit azért rúgnak ki, ha személyi ellentétek miatt mondanak fel valakinek. Például azért, mert nem szimpatikus a felettesének.

Ez azonban közel sem jelenti azt, hogy ne lehetne súlyos következménye annak, ha valaki a munkahelyi vezetőit kritizálja. A vonatkozó bírói gyakorlat szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

Az Alkotmánybíróság azonban rögzítette, hogy a munkaviszony jellege alapján a munkaviszonyból fakadó szabályok szükségszerűen érintik és korlátozzák a munkavállaló magatartását, így különösen cselekvési szabadságát és véleménynyilvánítását.

A véleménynyilvánítás szabadságának alapjoga a munka világában csak korlátok között érvényesülhet. Egy munkavállaló csak oly módon mondhat véleményt, hogy annak tartalma, hangvétele, stílusa ne sértse a kollégái, felettese, illetve a munkáltató jogos érdekét.

Forrás: Shutterstock

Ha valaki úgy mondja el a munkahelyen a véleményét, hogy azzal megsérti a felettes és a munkavállaló kölcsönös együttműködésén alapuló kötelezettségét, a felettest más munkavállaló előtt alapos ok nélkül, vagy kifejezetten lejárató módon sértegeti, akár azonnali hatályú felmondással is számolhat.

A másik oldalon azonban megfelelően időzített, négyszemközti, tényeken alapuló, építő jellegű kritikára nyitott munkahelyek versenyelőnyben vannak.

Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a kommunikáció tiszteletteljes legyen, akár megengedett a lazább hangnem a munkahelyünkön, akár nem – húzta alá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/