Munkajogi alapelvek a gyakorlatban

Munkaviszony esetén mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak végig kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy eljárása a Munka törvénykönyvében megjelölt alapelveknek, általános magatartási követelményeknek megfeleljen – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Így többek között a feleknek a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, kötelesek tartózkodni a joggal való visszaéléstől, valamint tájékoztatási kötelezettségüknek is eleget kell tenniük – húzta alá dr. Varga Júlia.

A jog világában nevesített alapelvek, magatartási követelmények gyakran megfoghatatlan elvárásokat takarnak, azonban bejegyzésünkben bírói döntések mentén mutatjuk be, hogy mit jelentenek ezek a követelmények a gyakorlatban.

Az adott helyzetben általában elvárható magatartás

A Munka törvénykönyve értelmében a munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat.

A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el. Értelemszerűen esetenként kell mérlegelnie a bíróságnak, hogy milyen magatartás minősül elvárhatónak.

A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása értelmében a károk megelőzése érdekében a munkavállaló nem tesz feltétlenül eleget ez irányú kötelezettségének, ha a károk előidézésére alkalmas hiányosságokat jelenti.

Váratlanul előálló, halasztást nem tűrő és a dolgozó anyagi erejét meg nem haladó beszerzés, valamint a kisebb munkák elvégzése a munkavállalónak is kötelezettsége.

Jóhiszeműség és a tisztesség elve, együttműködési kötelezettség

A jogszabály értelmében a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.

A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

Konkrét eseti döntésekből kiemelendő, hogy a munkaszerződés szerinti munkakörben történő foglalkoztatás lehetőségének megszűnésekor a munkáltatónak az új munkakörre vonatkozó ajánlata megtételénél jóhiszeműen és tisztességesen kell eljárnia.

Egy másik döntés értelmében a munkavállalót terheli a bizonyítás arról, hogy az engedély alapján történt eltávozás alatt jóhiszeműen és tisztességesen, az engedély alapjául megjelölt célnak megfelelően járt el.

Elvi éllel fogalmazta meg a bíróság, hogy a munkavállaló a megfelelő szintű, eredményes munkavégzésre attól függetlenül köteles, hogy előzetesen – az együttműködési kötelezettség keretében – tájékoztatták-e arról, miszerint ellenkező esetben a munkaviszonyát megszüntetik.

Fontos eseti döntés továbbá, miszerint a közfelfogás alapján a munkatársakat kölcsönösen megillető kellő tiszteletet és a munkatárs emberi méltóságát figyelembe vevő magatartás az együttműködés fogalmába tartoznak.

Ezért jogszerűen alapítható azonnali hatályú felmondás az e követelményt megsértő munkavállalóval szemben.

A méltányos mérlegelés követelménye

Ezen követelmény értelmében a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.

Forrás: Shutterstock

Egy eseti döntés értelmében, ha a munkáltató ismeri a munkavállaló rossz egészségi állapotát, az idős édesanyja gondozásával kapcsolatos kötelezettségeit, az ennek figyelmen kívül hagyásával történt külföldi kirendelés rendeltetésellenes.

A tájékoztatás kötelezettsége

A Munka törvénykönyvének hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

A tájékoztatási kötelezettség kapcsán a bíróság kimondta, hogy ha a munkáltató jelentős mértékben megváltoztatja a munkakörülményeket, ami különösen érinti a munkavégzés helyeként megjelölt települések listáját, köteles a munkavállalóit a munkavégzéshez szükséges feltételekről részletesen tájékoztatni, ezeket biztosítani annak érdekében, hogy a munkaviszonyból eredő jogait megfelelően gyakorolhassa, kötelezettségeit teljesíteni tudja – mutatott rá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.