Tartsuk azonban szem előtt, hogy évente csupán hét munkanapot köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni, a többi szabadság kiadásának időpontját a munkáltató dönti el – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A munkavállalók idén is elkezdhetik tervezgetni, hogy éves szabadságukat mikor kívánják igénybe venni. Bár a szabadságot alapvetően a munkáltató adja ki, sok cég törekszik arra, hogy minél inkább a munkavállaló kérésének megfelelően rendezzék a szabadságok igénybevételét – fejtette ki dr. Bálint Boglárka.

Emellett sok munkáltatónál időpont ütközés esetén számít az, hogy melyik munkavállaló jelezte korábban igényét. A tervezhetőség egyik fontos eleme, hogy pontosan tisztában legyünk azzal, hány nap szabadsággal kalkulálhatunk egy évben.

A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve alapján minden munkavállalót 20 munkanap alapszabadság illeti meg.

Az alapszabadság mértéke tehát minden munkavállalónál azonos, érdemes ugyanakkor tudni, hogy kollektív szerződés alapján elképzelhető, hogy egy adott munkáltatónál több munkanapban állapítják meg az alapszabadság mértékét.

Az alapszabadságon túlmenően különböző jogcímeken különböző mértékű pótszabadságok illetik meg a munkavállalót. Az egyik ilyen pótszabadság a munkavállalót életkora alapján illeti meg.

Az alapszabadságon felül egy munkanap pótszabadság illeti meg a huszonötödik életévét betöltött munkavállalót. Az életkor szerinti pótszabadság mértéke lépcsőzetesen növekszik aszerint, hogy milyen idős a munkavállaló.

Ennek a lépcsőnek a „teteje" a negyvenötödik életév betöltése, ekkora már 10 munkanap életkor szerinti pótszabadság illeti meg a munkavállalót. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a törvényben meghatározott életkort betölti.

A pótszabadságok másik nagy csoportja a gyermekvállaláshoz kötődik. A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.

A pótszabadság mértéke fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, abban az esetben ha a munkavállaló gyermeke fogyatékkal él.

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

A pótszabadságok harmadik csoportja egyes munkavállalók speciális helyzetéhez, avagy egyes, kiemelten megterhelő munkakörökhöz igazodnak. Ezen csoporton belül a fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

Forrás: Shutterstock

A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.

Annak a munkavállalónak pedig, aki megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult évenként öt munkanap pótszabadság jár.

A fentiek alapján tehát minden munkavállaló saját maga számára is ki tudja számolni, hogy 2021-ben hány nap szabadságot fog tudni igénybe venni.

Tartsuk azonban szem előtt, hogy évente csupán hét munkanapot köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni, a többi szabadság kiadásának időpontját a munkáltató dönti el – hangsúlyozta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/