Különleges szabályok a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátairól

Bálint gazda, Végre! Virágoznak a gyümölcsfák!
Vágólapra másolva!
Főszabály szerint a szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára az ingatlanok tulajdonosai közösen jogosultak. A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény fenntartásával járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlan tulajdonosait, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Vágólapra másolva!

Mindenki egyetérthet abban, hogy a jó szomszédi viszony áldás, azonban rengeteg körülmény okozhat konfliktust a szomszédok között. Közös kerítés, áthajló ágak, kiszökő állatok, mindegyik kérdés felmerülhet a gyakorlatban, ezért bejegyzésünkben a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi VLXXIV. törvény főbb rendelkezéseit tekintjük át – fejtette ki dr. Varga Júlia.

Állatokra vonatkozó különös szabályok

A fent hivatkozott jogszabály értelmében, ha a tilosban talált állat tulajdonosa ismert, az ingatlan tulajdonosa köteles őt az állat befogását követően annak elszállítására felszólítani. De mindaddig visszatarthatja az állatot, amíg az az által okozott kárt az állat tulajdonosa meg nem téríti. Ha a tilosban talált állat tulajdonosa nem ismert, a Polgári törvénykönyv találásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A Polgári törvénykönyv értelmében a találó köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc napon belül a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, a dolog átvételre jogosult más személynek vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek átadni.

Amennyiben a találó igényt tart a dolog tulajdonjogára, és az átvételre jogosult személye nem állapítható meg, a jegyző a dolgot az átadásról számított három hónapon át megőrzi. Ha ez idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a dolgot – ha ennek tulajdonjogára az átadáskor igényt tartott – a találónak ki kell adni.

Állatokra vonatkozó szabályként rögzíti a jogszabály továbbá, hogy ha a kirepült méhrajt annak tulajdonosa két napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.

Áthulló termények, áthajló faágak

A jogszabály alapján az ingatlan tulajdonosa felszedheti az ingatlanára a szomszédos ingatlanról áthullott terményt, ha a növény tulajdonosa a termés beszedését elmulasztotta.

Ezen rendelkezés alapján tehát lényeges, hogy ha a kérdéses fa, vagy bokor a szomszéd tulajdonában álló ingatlanon áll, a szomszéd a saját ingatlanáról is csak azt követően takaríthatja be a terményt, ha ezt a kötelezettségét a növény tulajdonosa elmulasztotta. Így érdemes írásban, dokumentálható formában felszólítani a tulajdonost a kötelezettségeinek teljesítésére.

A közterületre hulló terményt bárki felszedheti, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta. A két ingatlan határvonalán álló növény és terménye egyenlő arányban illeti a szomszédos ingatlanok tulajdonosait.

Sok konfliktust okoznak a szomszéd ingatlanán álló fa áthajló ágai, mellyel kapcsolatosan szintén egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz a jogszabály. Ennek értelmében az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el.

Ebben az esetkörben tehát szintén fontos, hogy írásban, dokumentált formában fel kell szólítani a fa tulajdonosát az áthajló ágak eltávolítására, az ingatlan tulajdonosa csak ezt követően jogosult levágni az ágakat.

Kerítés, határvonalon álló növények

Főszabály szerint a szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára az ingatlanok tulajdonosai közösen jogosultak.

A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény fenntartásával járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlan tulajdonosait, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi.

Forrás: Thinkstock

A kerítés létesítésének részletes szabályiról egy korábbi cikkünkben olvashatnak. Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a fenntartás kérdéséről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.

Ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz, vagy annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más módon nem hárítható el, az ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.

Fontos a fentieken túl azonban tisztában lenni azzal, hogy az ingatlanok használatát a felek megállapodása a fenti szabályoktól eltérően is rendezheti – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/