Hogy érintik mindezek a szabályozási változások Magyarország célkitűzéseit?

Magyarország vállalta, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkenti a széndioxid-kibocsátását, valamint hogy az ország végsőenergia-felhasználása nem haladja meg a 2005-ös értéket. 2030-ig 337 petajoule megtakarítást kell hoznia Magyarországnak, ennek nagy része lesz a most kiépülő EKR. A kereskedőktől befolyó járulékokat lakossági energiahatékonysági programokra fogják fordítani, tehát nem oldódik fel a költségvetésben.

Mindenesetre ezek a vállalások komoly erőfeszítést igényelnek a piactól, és végső soron a lakossági fogyasztást is érinteniük kell, hiszen a 40 ezer gigawattórányi hazai éves villamosenergia-fogyasztás több mint negyedét a lakossági felhasználás adja. Ez nagyobb energiatudatosságot és önfegyelmet tesz szükségessé mind a fogyasztásban, mind a károsanyag-kibocsátásban.

Méghozzá kicsit megint mások helyett, ha ugyanis egész Európa teljes CO 2 kibocsátása nullára csökkenne, az is csak a világ szén-dioxid kibocsátásának a 10%-át érintené, miközben egyedül Kína az összkibocsátás 30%-áért felelős!

Ha a termelésnek akár évente 1%-át állítjuk is át zöldre, miközben az energiafelhasználás meg 2%-al nő évente, az eredmények meddők. Ha az egyre öregedő, zsugorodó és kicserélődő Európa a versenyképessége rovására meg is gebed a zöld célkitűzésekben, ennek nem sok értelme van, ha közben milliárdnyi tamil meg fekete-afrikai szeméthegyeket éget.

Ezt persze a csak politikai hívószavak mentén „zöld" klímaharcosoknak hiába mondjuk, hiszen ahogy a nők, melegek jogait sem a kongói gyerekcsonkítókon, indiai gyerekházasságokon vagy az élve kövezéseken kérik számon, úgy szerintük a CO 2 kibocsátásért is kizárólag a nyugati férfiak a felelősek.

Ennek ellenére az erőfeszítéseink fontosak, még ha soha nem is váltjuk ki azok dicséretét, akik amúgy sem vesznek részt azokban. Az energetika a leglátványosabban fejlődő terület az erőfeszítések szempontjából is. Idén nyárra a régiós nagykereskedelmi piac rendszere össze fog kapcsolódni a nyugat-európai rendszerrel.

A szabályozási energia piacán is jelentős piacintegráció zajlik, 2022-ben elindul az európai szabályozási energiapiac. Az európai és hazai villamosenergia-piac tehát látványos fejlődésen megy keresztül, ahol termelés- fogyasztás- és kiegyenlítő-energia optimalizálással egészen lenyűgöző dinamizmus, az egészen apró marginok ellenére is komoly üzleti innováció zajlik. Ennek egyik legszebb példája a független aggregátorok piacra lépése.

Mit kell tudni az aggregátorokról?

A „Tiszta Energia Csomag" uniós jogszabályai követelték meg a helyi energiaközösségek vagy épp a független aggregátorok piacra lépését. A szabályok hazai implementációja még zajlik a részletszabályok szintjén, az aggregátorok vagy a helyi energiaközösségek bejegyzésének a lehetősége viszont már most biztosított.

A január 1-től hatályos új szabályok szerint az energiaközösség szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formában működő jogalany, amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem hogy a tagjai számára, vagy egy megjelölt működési területen környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy villamosenergia-termelés, tárolás, fogyasztás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása, villamosenergia-megosztás, aggregálás, elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos töltőberendezés üzemeltetése tevékenységek közül legalább az egyiket végzi.

Az aggregálás, a másik új fogalom az elosztó-, átviteli hálózatra vagy magánvezetékre csatlakozó erőművek, felhasználói berendezések, villamosenergia-tárolók kombinálása, valamely villamosenergia-piacon értékesítés, vásárlás vagy aukció céljából.

A felhasználó a vele szerződött villamosenergia-kereskedő vagy a mérlegkör-felelőse jóváhagyása nélkül köthet aggregálási szerződést, az aggregátor pedig a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott feltételek alapján egyidejűleg különböző mérlegkörhöz tartozó piaci szereplőket is aggregálhat.

Ez egy nagyon izgalmas új irány, mely a hatékonyság iránt elkötelezett innovatív szereplők és új belépők figyelmét meg is kell, hogy ragadja. Mindazonáltal több megoldásra váró probléma is van még, ilyen épp a mérlegkörökből adódó is.

A kiegyenlítő energia elszámolás Magyarországon is alkalmazott rendszere a mérlegkör rendszer, amelyben a MAVIR mérlegkörönként menedzseli és számolja el a menetrendtől való eltérés okozta kiegyenlítetlenséget.

Ha az aggregátor önálló mérlegkört működtet, és a jelenlegi szabályokat figyelembe véve minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, miközben egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat, akkor például egy keresletoldali válasz aktiválásának időintervallumában melyik mérlegkörhöz tartozik ez adott elszámolási pont, az aggregátoréhoz, vagy az ellátó kereskedőjéhez? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések miatt a mérlegköri rendszer átgondolásra szorul.

Az aggregátor és a kereskedő viszonya egyébként sem egyértelmű még: ők azért részben versenyeznek, pláne hogy a villamosenergia-törvény szerint a fogyasztó aggregátortól is vásárolhat villanyt. Ez így nem stimmel, mert logikailag csak két kivétel van a kereskedelem alól: a továbbadás meg amikor a termelő a saját termelését adja el.

Amikor vásárol és értékesít valaki nem saját felhasználási célra, az kereskedelemnek minősül főszabály szerint, ami kereskedelmi engedély köteles. Március elsejétől egyébként a jövőre nézve meg is szűnt a korlátozott kereskedelmi engedély mint kategória.

Ezek szerint további fontos szabályozási változások várhatók még az energetikai szabályozásban? Igen, egyértelműen. Ráadásul mindennek a villamos energia csupán egyetlen szelete. Az FGSZ
vezetésével megkezdődtek a hazai földgázrendszer 2021. évi tízéves fejlesztési tervének előkészítésével kapcsolatos egyeztetések is, a tervnek május 31-ig kell elkészülnie. Mindennek már a jövőre vonatkozó hidrogéngáz-hasznosítási lehetőségek és hosszú távú tervek szempontjából is jelentősége van.

Ami a hulladékgazdálkodást illeti, a nemrég módosított hulladéktörvény új alapokra helyezte a hazai hulladékgazdálkodási tevékenységet. Az új jogszabály a körforgásos gazdaságra való átállás jegyében arra ösztönöz, hogy már a gyártásánál visszaszorítsák a hulladékok keletkezését, illetve ahol lehetséges, ott minél nagyobb arányban használják azt alapanyagként. 2023-tól az üvegek, a műanyagpalackok és a fém italos dobozok kötelezően visszaváltandók, miközben az illegális szemétlerakás szankcionálása fokozódik. Ezekkel tehet a jog az ember környezetre gyakorolt káros hatásának csökkentéséért, ami változatlanul szükséges és időszerű.

A klímaváltozás nagyon is valós problémája persze részben divat olyanok részéről, akik még életükben nem voltak egy szemétszedésen, nem jártak a hegyekben vagy akár csak a körúton túl – mutatott rá a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Tóth Máté.

Számukra a klímaváltozás miatti hangoskodás csak egy mondás, csokorban az állam- és jog ezeréves, vagy épp a biológia évmilliárdos törvényeinek a tagadásával, a nemek, a rend, a tanulás, a fegyelem elleni „lázadással". Márpedig a természetvédelem, az energiahatékonyság, az energiatudatosság, illetve mindezek a változások éppen nem „lázadást" vagy a biológiai, tehát épp a természeti tagadását jelentik, hanem rendet, önfegyelmet és erőfeszítést.

Fotó: Hárfás Zsolt

Persze nehéz erőfeszítésről beszélni akkor, amikor éppen a torzságot, a lustaságot meg a tehetetlenséget kell ünnepelni a világ nyugati felén. Aligha sarkall erőfeszítésre az sem, hogy a gyorsan latin-amerikásodó USA-ban Joe Biden, aki alatt jóformán a szék sem melegedett még meg, máris 1,9 ezer milliárd dollár szétosztogatásáról döntött

Az adófizetőket leszámítva mindenki 1400 dollárt kap egyszeri juttatásként, az otthon tévézők heti 300 dollár segélyt, és további 350 milliárd dollárt utal a szövetségi kormányzat a „defund the police"-szintű populizmusban kimerülő állami és önkormányzati tevékenység megsegítésére. A csomagot 50-49 arányban fogadta el a szenátus, tehát roppant demokratikusan.

Ahogy már demokratikusan bombázták is Szíriát, illetve demokratikusan leszedték a polcokról a Grincs szerzőjének műveit, azét a szerzőét, akinek a születésnapja az Olvasás napja volt az USA-ban. Eközben Kamala Harris alelnök nem épp modell lányának a legnagyobb modellügynökségek tettek ajánlatot a beiktatás másnapján, nagyjából úgy, ahogyan az kommunista funkcionáriusok gyerekeivel volt szokás. Elég lett volna, ha minket megkérdeznek arról, mennyire működőképes a kommunizmus.

Mi már kipróbáltuk, igaz nem önszántunkból; ezzel megspóroltuk volna az USA-nak azokat a tapasztalatokat, amik most rájuk várnak.

Hogy tartozik ez ide? Úgy, hogy az erőfeszítés- és rátermettség-alapú civilizációt könnyebb eltékozolni, mint felépíteni, ahogyan a véges energiaforrásokat vagy épp a Föld törékeny klímáját is. Könnyebb lustaságra, mint erőfeszítésre sarkallni, ahogy jogokat is könnyebb osztogatni, mint felelősséget.

Az energetika felelősség: végső soron a felelős energiapolitika maga is egy olyan jelenség, mely az érdem, közösség és erőfeszítés primordiális hármasán felépült európai magaskultúra elvárása és terméke is egyszerre. Ennek közös felelősségében mi magunk, a piac, valamint az állam is osztozik.

Ezért is aggasztó, amikor szakpolitikai program helyett abban merül ki egy koncepció, hogy állítsuk le Paks2-őt meg osszunk ingyen pénzt: ez felelőtlenség, tehát nem energiapolitika – hangsúlyozta végezetül a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Tóth Máté.