Az Egyesült Királyság 2021. január elsején végérvényesen elhagyta az Európai Uniót. A végleges kilépés a számtalan jogi és gazdasági következmények egyikeként az európai uniós védjegyek
szabályozására is hatással van. Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői írásukban az
európai uniós védjegybejelentéseket és lajstromozott védjegyeket érintő változások főbb
aspektusait ismertetik.

Dr. Lukácsi Péter, ügyvéd és dr. Nagy Fruzsina, ügyvédjelölt kifejtették: érdemes először is
áttekinteni, hogy mit jelent az európai uniós védjegy, röviden az EUTM. Az Európai Unió Szellemi
Tulajdonjogi Hivatala (EUIPO) 1994-ben jött létre, melynek alapítását az úgynevezett közösségi
védjegy koncepciójának kidolgozása indokolta.

Az EUIPO által működtetett védjegyrendszer lényege, hogy egyetlen bejelentéssel valamennyi
tagállam területére kiterjedő oltalmat szerezhetünk egy adott megjelölés tekintetében. Az EUTM
tehát egységesen keletkezik - és szűnik meg - az összes tagállamban, amely nagyban megkönnyíti az
egyes vállalkozások belső piacra lépését és érvényesülését, illetve kedvezőbb költségekkel is jár, mint
az egyes országokban önállóan igényelt oltalom.

2021. január 1-től a védjegyjogosultaknak, illetve az újonnan oltalmat igénylőknek az alábbi
változásokkal és teendőkkel kell számolniuk.

Viszonylag könnyű dolguk van azon védjegyjogosultaknak, akik az átmeneti időszak - tehát a 2020.
január 31-i kilépéstől a 2020. december 31-ig terjedő időszak - megszűnésekor már rendelkeztek
lajstromozott európai uniós védjeggyel az Európai Unió területén.

Számukra a már megszerzett oltalom „duplikálódik", ami azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság
Szellemi Tulajdoni Hivatala (UKIPO) a saját rendszerében létrehoz egy, a lajstromozott EUTM-mel
minden tekintetben megegyező egyesült királysági védjegyet, illetve bejegyzi ezen védjegyet a UKIPO
védjegylajstromába.

Ennek a duplikálódott védjegynek a jogosultak számára fontos jellemzője, hogy – annak ellenére,
hogy két teljesen elkülönült oltalom keletkezik –- megtartja az eredeti EUTM bejelentésének napját
és elsőbbségét, amely védjegyjogi szempontból kulcsfontosságú.

Fontos szempont továbbá, hogy az ilyen módon létrehozott egyesült királysági védjegy önállóan, az
eredeti európai uniós védjegytől elkülönülten lesz támadható, átruházható, licencbe adható, vagy
megújítható. Végezetül szintén lényeges, hogy ezen egyesült királysági védjegyoltalom megszerzése
automatikus, tehát nem kell hozzá a jogosult részéről külön kérelem, valamint nem szükséges további
díjfizetés sem.

A szabályozás azonban lehetőséget nyújt arra is, hogy a jogosultak ne kívánják védjegyük oltalmát az
Egyesült Királyság területére kiterjedően fenntartani. Ebben az esetben a védjegyjogosultak 2021.
január 1-től kérelmezhetik, hogy védjegyük ne kerüljön lajstromozásra a UKIPO rendszerében
(úgynevezett: opt-out).

Ekkor a védjegy oltalma az EU tagállamaiban tovább él, de úgy kell tekinteni, mintha a védelmet az
Egyesült Királyság joga alapján soha nem kérték vagy regisztrálták volna.

Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői megjegyezték: ugyanakkor a UKIPO
iránymutatása értelmében a lemondás jogát nem gyakorolhatja a védjegyjogosult, amennyiben a
duplikálódott védjegyet az Egyesült Királyság területén használta, használatba adta, vagy arra tekintettel egyéb megállapodást kötött, valamint akkor sem, ha a védjeggyel kapcsolatosan pert indított.

Ennél valamivel nehezebb helyzetben találják magukat a függő védjegybejelentéssel rendelkezők, tehát azok, akik már 2021. január 1-e előtt kezdeményezték az európai uniós védjegyük lajstromozására irányuló eljárást, azonban az oltalom 2020. december 31-ig nem került megadásra.

Számukra 9 hónapig, tehát legfeljebb 2021 szeptember 30-ig lehetőséget biztosítanak arra, hogy a UKIPO részére az oltalmazni kívánt megjelölést külön bejelentsék, amely így - a már lajstromozott védjeggyel azonos módon - megtartja elsőbbségi napját.

Lényeges tehát, hogy a 2020. december 31-éig nem lajstromozott európai uniós védjegybejelentések esetén külön kérelmet kell benyújtani a UKIPO-hoz, amennyiben a bejelentő az Egyesült Királyságban is szeretne oltalmat szerezni.

A kérelmen felül az így bejelentett megjelölésre az Egyesült Királyságban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni, továbbá a bejelentésre a UKIPO által alkalmazandó külön vizsgálat és elbírálás irányadó. Ehhez az eljáráshoz a bejelentőknek egyesült királysági képviselőt szükséges igénybe venniük.

Fontos emellett szót ejteni az átmeneti időszak előtt és után esedékes védjegymegújításokról.

Azon Európai Uniós védjegyek esetében, amelyek 10 éves oltalma 2021. január 1. napján, vagy azt követően lejár, külön megújítási díj fizetendő az EU és az Egyesült Királyság vonatkozásában, tehát értelemszerűen a megkettőzött védjegy külön megújítási kérelem alá esik.

Ez a szabályozás akkor is irányadó, amennyiben a védjegyjogosult a 2021. január 1. után megszűnő oltalom megújítását az átmeneti időszak alatt kérelmezte, és így az EUIPO felé a díjat már megfizette, ugyanis ebben az esetben még az UKIPO felé díjfizetési kötelezettsége keletkezik.

Külön eljárásrend került bevezetésre azon európai uniós védjegyek tekintetében is, amelyek 10 éves oltalmi idejéből a végleges kilépés után kevesebb, mint hat hónap van hátra. Ebben az esetben ugyanis a UKIPO - az egyébként irányadó, az oltalom lejártát hat hónappal megelőzően küldött értesítéshez képest - a védjegyoltalom lejártának napján értesíti csupán a védjegy jogosultját arról, hogy a védjegy oltalma megújítás hiányában lejárt.

A védjegyjogosultaknak ekkor sincs okuk kétségbe esni, hiszen az új szabályozás értelmében a lejáratról küldött értesítést követő hat hónapon belül - a kései megújítást egyébként terhelő plusz költségek nélkül - a védjegyeik megújítását az általános szabályok szerint kezdeményezhetik.

Emellett azok a védjegyek is speciális szabályozás alá esnek, amelyek oltalma a 2021. január 1-jét megelőző hat hónapban megújítás hiányában megszűnt. A UKIPO ezeket a védjegyeket „lejárt" státusszal duplikálja a lajstromába és további érvényességük attól függ, hogy a védjegyjogosultak kezdeményezik-e az EUIPO-nál az oltalom lejártát követő hat hónapon belül a védjegy késői megújítását.

Ekkor ugyanis az egyesült királysági védjegy automatikusan, további díjfizetés nélkül megújításra kerül, míg ellenkező esetben törlődik a UKIPO lajstromából.

Az Európai Tanács épületénél lévő brit zászló minden bizonnyal múzeumba kerülForrás: AFP/POOL/Olivier Hoslet

Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői végezetül kitértek az Európai Uniós védjegyjogosultak UKIPO előtti képviseletére is. Kézbesítési címként - amely lehet a védjegyjogosult, vagy akár jogi képviselő elérhetősége is - egyes, az UKIPO iránymutatásában meghatározott esetekben kötelező az Egyesült Királyság, Gibraltár, vagy a Csatorna-szigetek területére eső helyet megjelölni.

Így többek között az egyesült királyságbeli képviselet kötelező azoknál az Európai Uniós védjegybejelentéseknél, amelyeket 2021. január 1-je előtt nyújtottak be, és a végleges kilépést követő kilenc hónapon belül bejelentenek a UKIPO részére.

Ezen felül megköveteli a UKIPO az egyesült királyságbeli képviseletet a 2021. január 1-je után induló eljárások - mint például felszólalás vagy törlés - esetén is, függetlenül attól, hogy a védjegyjogosult felszólalóként, vagy kérelmezőként lép fel, vagy pedig az eljárást az ő védjegye ellen indították.

Dr. Lukácsi Péter és dr. Nagy Fruzsina végezetül javasolták, hogy a védjegy megtámadása esetén érdemes olyan magyar jogi képviselő szolgáltatásait igénybe venni, akinek nemzetközi kapcsolatai vannak, vagy aki az Egyesült Királyságban rendelkezik székhellyel, ugyanis ellenkező esetben az eljárás a jogosult részvétele nélkül folyhat le.