Sokan dolgoznak a lakóhelyüktől eltérő városban, helységben, amivel a munkavállalóknak értelemszerűen többletköltségük merül fel egy helybéli munkavállalóhoz képest. A D.A.S. JogSzerviz szakértője bemutatja, hogy a munkáltató milyen mértékig köteles ilyen esetben az utazás költségeit megtéríteni a munkavállalók részére.

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II.26.) kormányrendelet értelmében munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely – fejtette ki dr. Varga Júlia.

Valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás.

Munkába járásnak minősül továbbá a közigazgatási határon belüli, a lakóhely vagy tartózkodási hely.
Illetve, a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedés miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették vagy módosították.

A hazautazás eltér a napi munkába járástól, ugyanis ez alatt a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazást értjük.

A tömegközlekedési eszközzel való hazautazás költségét a munkáltató a költség legalább 86 százalékáig köteles megtéríteni. Fontos, hogy a hazautazással kapcsolatos költségtérítésnek van egy éves felső korlátja, amelyet minden évben közzétesz az illetékes miniszter.

A munkáltató a napi munkába járás költségeként főszabály szerint a munkavállaló által igénybevett, belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton, HÉV-en, menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy réven történő utazás költségét téríti meg.

A munkáltató által a napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86 százaléka.

Fontos, hogy a 86 százaléka a minimum mérték, ettől a munkavállaló javára a felek megállapodása eltérhet.

A munkáltató azonban köthet megállapodást a munkavállalóval, amely értelmében a napi munkába járás költségeit nem köteles megfizetni, ha a munkavállalóinak lakóhelyük és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.

A munkavállaló a vonatkozó jogszabály alapján bizonyos esetekben meghatározott mértékű összegre jogosult a fent részletezett jegyekkel való elszámolás helyett.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ennek értelmében, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; vagy a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; vagy ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni; vagy ha a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van, eltérő szabályok érvényesülnek.

A fenti feltételek egyeikének fennállása esetén a munkáltató a főszabálytól eltérően, a gépjárművel történő napi munkába járás költségeit meghatározott mértékben viseli. A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében kilométerenként 9 forintra jogosult a munkavállaló a fent részletezett feltételek fennállása esetén – húzta alá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/