A tavasz beköszöntével egyre több településen szervezik meg az évente esedékes lomtalanítást. Nagyon sokan örülnek ezeknek az alkalmaknak, nincs lehetőségük ugyanis nagyobb méretű hulladékukat máskor, máshol legálisan elhelyezni. Sokan ugyanakkor nem tudják, hogy a lomtalanításkor pontosan mi az, amit ki lehet rakni az ingatlan elé és mit nem. A D.A.S. JogSzerviz szakértője pótolja a hiányosságokat.

A hulladékról szóló törvény viszonylag szűkszavúan fogalmaz a kérdéssel kapcsolatosan. A törvény ugyanis csak annyit mond ki, hogy a lomtalanítás során olyan háztartási hulladék helyezhető ki, ami a gyűjtőedény méretét meghaladja – fejtette ki dr. Bálint Boglárka.

Egyértelműen rögzíti továbbá, hogy veszélyes hulladék nem helyezhető ki a lomtalanítás során.

E fenti, két rövid szabály alapján tehát leszögezhetjük, hogy lomtalanításkor minden olyan tárgyat kirakhatunk, ami méreténél fogva nem fér el a kukában, ugyanakkor nem minősül veszélyes hulladéknak. Tipikusan ilyenek a nagyméretű bútorok, matracok, szőnyegek, nagyobb sportszerek.

Kevesen tudják, de a fővárosi lakosok számára alternatívát jelenthetnek az úgynevezett Újrahasználati Központok is. A budapesti lakosok ugyanis az év során bármikor leadhatják a számukra szükségtelenné vált, azonban még használható tárgyaikat a szolgáltató által erre kijelölt helyszíneken.

Ezen használati tárgyakat a szolgáltató tárolja, raktározza, azokat pedig egy rövid regisztráció után bárki megvásárolhatja a tárolási, raktározási díj megfizetése után. Ugyan ezen megoldás hátránya, hogy nekünk kell az adott használati tárgyat a megfelelő helyre szállítani.

Viszont gondoljunk arra, hogy ami nekünk már értéktelen, az más ember számára – különösen a nehéz anyagi körülmények között élő családok számára – még lehet hasznos és szerezhet örömöt.

A házhoz menő lomtalanításra visszatérve az egyértelmű, hogy veszélyes hulladék nem helyezhető ki az ingatlan elé, még lomtalanításkor sem.

Veszélyes hulladéknak minősül minden elektronikai és elektromos eszköz (pl. televízió készülék, hűtőgép, monitor, stb.). Illetőleg a különböző robbanásveszélyes, mérgező, maró, fertőző hulladék is.

Ezek elszállítását akár meg is tagadhatja a közszolgáltató.

Nem helyezhető ki továbbá vegyes háztartási hulladék, ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység következtében keletkezett hulladék, építési és bontási törmelék, gumiabroncs, de zöldhulladék sem.

Érdemes tehát odafigyelni, hogy pontosan mit helyezünk ki a lomtalanítás során. A nem kihelyezhető hulladék lomtalanítás keretében történő kihelyezése szabálysértésnek minősül, büntetése 150.000 forintig terjedhet.

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) munkatársai összeszedik és elszállítják a lomtalanításra kirakott hulladékot az V. kerületben. A lakosság minden évben igénybe veheti az FKF Zrt. meghatározott időpontban történő, külön díjazás nélküli lomtalanítási szolgáltatását. Az éves lomtalanítás keretében lehetőség van megválni a háztartásoknál keletkezett nagydarabos hulladékoktól. MTI Fotó: Koszticsák SzilárdForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Sajnos, sokan tapasztalják lomtalanításkor azt is, hogy a legtöbb esetben jelentős problémát okoznak a lomok között válogatók tevékenysége is. Ennek eredményeként sokszor igen nagy feladatot jelent a lomtalanítás utáni eltakarítás.

Érdemes tudni, hogy az utcára kihelyezett lom a kihelyezés pillanatában a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonába kerül. Az, aki a kihelyezett lomokból bármit is elvisz, szabálysértést, értéktől függően pedig akár bűncselekményt is elkövethet.

Lomtalanítóként pedig azzal tudjuk a legtöbbet tenni ez ellen, hogyha a szolgáltató által megadott időpontban és nem korábban helyezzük ki a lomtalanításra szánt értéktárgyainkat az utcára – mutatott rá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.