A fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozások 2021. május 22-ig reorganizációs eljárást indíthatnak a Fővárosi Törvényszéken. A 2021. április 17-én hatályba lépett kormányrendelet átmeneti jelleggel egy teljesen új eljárási lehetőséget biztosít a nehéz pénzügyi helyzetbe került vállalkozások megsegítése érdekében, amely eljárás nagymértékben hasonlít a már ismert csődeljáráshoz, azonban van néhány fontos különbség. A legfontosabb tudnivalókat a KRS Ügyvédi Iroda szakértői ismertetik átfogó írásukban.

A csődeljáráshoz hasonlóan a vállalkozás döntéshozó szerve az ügyvezető előterjesztése alapján taggyűlési határozattal dönt a vállalkozás reorganizációjáról, a reorganizációs eljárás kezdeményezéséről. Az előterjesztés tartalmi elemeit a kormányrendelet rögzíti.

Eltérés a csődeljáráshoz képest, hogy az adós vállalkozás maga döntheti el, hogy mely hitelezőit vonja be az eljárásba azzal, hogy ha a vállalkozásnak lejárt esedékességű tartozása van, a jogosultat a reorganizációba be kell vonni.

A reorganizációs eljárás a határozat meghozatalától számított 8 napon belül bírósághoz benyújtandó kérelemmel indul, amely kérelemről a bíróság 10 munkanapon belül végzést hoz.

A reorganizációs eljárásban reorganizációs szakértő közreműködése kötelező és reorganizációs szakértőként kizárólag a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság járhat el, aki bizonyos feltételekkel bevonhatja a felszámoló szervezeteket.

A reorganizációs szakértőnek fontos szerep jut az eljárás során. A moratórium kezdő időpontjától a vállalkozás vezető tisztségviselője a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan, továbbá a vállalkozás gazdasági tevékenysége során csak a reorganizációs szakértő előzetes írásbeli jóváhagyása mellett tehet jognyilatkozatot, és tehet a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó kötelezettségvállalást.

A reorganizációs szakértő az, aki elvégzi az adós által csatolt előterjesztések, iratok alapján az előzetes szakértői vizsgálatot, és állást foglal arról, hogy a vállalkozás alkalmas-e a reorganizációs eljárás lefolytatására.

Ha a reorganizációs szakértő ezen előzetes szakértői véleményében a vállalkozást alkalmasnak tartja a reorganizációs eljárásra, a szakértői vélemény bírósághoz való érkezését követő napon a bíróság 90 napra moratóriumot rendel el, amely azonban megszüntethető, például, ha vállalkozás nem működik együtt a szakértővel, a reorganizációs szakértő felhívása ellenére nem kezdte meg a tárgyalásokat a hitelezőkkel, vagy a tárgyalások lefolytatásával felhagyott.

Az eljárásnak a moratórium mellett a másik jelentős következménye, hogy a reorganizációs eljárás megindítására hivatkozással nem függeszthető fel a még nem teljesített szerződés teljesítése, és a szerződést sem lehet erre hivatkozással felmondani, és a vállalkozás szerződéses partnerei semmilyen módon nem módosíthatják egyoldalúan a vállalkozás számára kedvezőtlenebb feltételekkel a szerződéseiket.

Ami a reorganizációs eljárás menetét illeti, az eljárás célja, hogy az adós az eljárásba bevont hitelezőivel megállapodjon. A megállapodáshoz az összes bevont hitelező jóváhagyására szükség van.

A jóváhagyásra előkészített reorganizációs terv bármely, a vállalkozás pénzügyi helyzetének helyreállítását célzó intézkedést tartalmazhat, a reorganizációs terven a hitelezők a vállalkozásnak fizetési kedvezményt adhatnak, követelésükről részben lemondhatnak. A hitelezők elő terjesztendő reorganizációs tervnek meg kell határoznia a végrehajtásának határidejét is, amely nem lehet hosszabb, mint két év.

Új lehetőség, hogy a vállalkozás a reorganizációs eljárás alatti működéséhez, illetve a reorganizációs terv végrehajtásához átmeneti vagy új finanszírozást veheti igénybe, amely finanszírozást biztosító hitelezők a reorganizációba bevonásra kerülnek, és amely új finanszírozást nyújtó hitelező követelései egy későbbi felszámolás esetén a felszámolási költségek között, elsőként kerül kielégítésre.

A bíróság jogerős végzésével jóváhagyott reorganizációs terv a vállalkozás és a reorganizációba bevont hitelező között fennálló, a reorganizációs tervvel érintett szerződés közokiratba foglalt módosításának és egyben a reorganizációba bevont hitelezők általi elfogadásának napján fennálló elismert és nem vitatott tartozások tekintetében adósi tartozás-elismerésnek is minősül, és a hitelező nemteljesítés esetén végrehajtási záradék kiállítását kérheti az első fokon eljárt bíróságtól.

Forrás: Milous Chab - Dreamstime

Főszabályként a reorganizációval kapcsolatos adatok nem nyilvánosak, nem jelenik meg a Cégközlönyben, azonban a vállalkozás döntéshozó szerve határozhat úgy is, hogy nyilvános reorganizációs eljárás keretében hagyatja jóvá a hitelezőivel a reorganizációs tervet, amely eljárásban a reorganizációs eljárás sajátosságainak megfelelően a Cstv. csődeljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a kormányrendeletben meghatározott kivételekkel.

Fontos különbség a nyilvános és a nem nyilvános reorganizációs eljárás között, hogy a nyilvános eljárásban a reorganizációs terv a hitelezők által jóváhagyottnak minősül akkor is, ha a vállalkozás a reorganizációs tervhez a szavazati joggal rendelkező összes hitelezőt megillető szavazatszámhoz viszonyítva a szavazatok 60%-át megkapta, azzal, hogy egyetlen hitelező sem kaphat a tőkekövetelésének 60%-ánál alacsonyabb kielégítést.

A reorganizációs eljárásban a bíróság előtt a jogi képviselet kötelező – hangsúlyozták végezetül a KRS Ügyvédi Iroda szakértői.