Olvasóink között is biztosan sokan kaptak már fizetési felszólítást akár pénzintézettől, akár közműszolgáltatótól, de sok más esetben is előfordulhat, hogy valaki a vélt, vagy valós követelésének teljesítésére hív fel bennünket írásban. Vannak, akik azonnal, kérdés nélkül befizetnek mindent, amiről fizetési felszólítást vagy csekket kapnak. A másik véglet viszont teljesen figyelmen kívül hagyja ezen leveleket, abban a téves tudatban, hogy egy ilyen levélnek semmilyen joghatása nincs – mondta el az Origónak a D.A.s. JogSzerviz szakértője.

Gyakran a fizetési meghagyást is egy kalap alá veszik a fizetési felszólítással. Márpedig a kettő, mind joghatásában, mind annak kibocsátójában, nagyon is eltér egymástól – fejtette ki dr. Schiffer Zsolt.

Első tévhit. Egyáltalán nem mindegy, hogy fizetési meghagyást, vagy fizetési felszólítást veszünk kézhez. A fizetési meghagyás egy közjegyző által kibocsátott felhívás, amely – ha vele szemben nem élünk ellentmondással – jogerőssé alakul és végrehajtható.

Ellentétben a fizetési felszólítással, amit a jogosult (bank, követeléskezelő, közmű szolgáltató, vagy az a magánszemély, akinek esetleg tartozunk) küld számunkra, és figyelmen kívül hagyása közvetlen joghatással nincs a követelés behajtására.

Második tévhit, hogy a fizetési felszólítás csak egy fenyegetés, semmi hatása. A fizetési felszólítás valóban nincs olyan közvetlen hatással a követelés behajtására, mint a fizetési meghagyás. Ugyanis figyelmen kívül hagyása esetén nem emelkedik jogerőre a követelés, és nem tekinthető a követelés elismertnek.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fizetési felszólításnak semmilyen hatása ne lenne.

A 2014. március 15. előtt keletkezett kötelmek esetében elévülést megszakító hatása van az átvett, vagy saját hibából átvenni elmulasztott fizetési felszólításnak (eddig a napig a régi Ptk., az 1959. évi IV. törvény volt hatályban). Ezen kívül bizonyítható volt vele, hogy a jogosult megkísérelte felvenni a kapcsolatot a kötelezettel.

A bíró egy későbbi perben következtethetett arra, hogy a kötelezett ki akart bújni a fizetési kötelezettsége alól, nem volt együttműködő, nem törekedett a peren kívüli megoldásra. Mindez egy perben gyengíthette az alperesi pozíciót.

Harmadik tévhit: ha nem veszem át, akkor végképp semmi joghatása nincs. Sokan tisztában vannak vele, hogy a régi Ptk. hatálya alatt kötött szerződésekből eredő követelések esetében a fizetési felszólítás megszakítja az elévülést, de tévesen azt gondolják, hogy ezt a hatást csak akkor váltja ki, ha a felszólítást átvesszük.

Ez a „taktika" különösen veszélyes a bírósági, és közjegyzői iratok (mint a már említett fizetési meghagyás) esetében, de a fizetési felszólítással szemben sem hatásos.

A bírói gyakorlat ugyanis úgy tekinti, hogy amennyiben a kötelezett a saját hibájából nem ismerte meg a levél tartalmát (mert az átvételt megtagadta, vagy a postán nem kereste) úgy a közlés joghatásai beálltak, és a levelet közöltnek kell tekinteni.

Ezért tehát amennyiben a felszólító levél „nem kereste" vagy „átvételt megtagadta" jelzéssel érkezik vissza, ugyanúgy megszakítja az elévülést, mintha a levelet átvettük volna. Természetesen csak a régi Ptk. hatálya alatt létrejött kötelmek esetében.

A „struccpolitika" tehát nem ér el mást, mint hogy nem fogunk tudni semmit arról, hogy ki és mennyit követel tőlünk, milyen eljárás van velünk szemben folyamatban, és egyáltalán milyen bizonyítékai vannak a másik félnek.

Negyedik tévhit: ha fizetési felszólítást kapok, jobb, ha azonnal befizetem.

Sokan – ellentétben azokkal, akik azt hiszik a „struccpolitika" hatásos fegyver – úgy vannak vele, hogy jobb azonnal befizetni, ha csekket vagy felszólítást kapunk. Hiszen a nagy cégek, vagy a bankok úgyis jobban tudják mennyivel tartozunk, és persze jobb elkerülni a további költségeket.

Senkinek sem javasolhatjuk, hogy azonnal, fenntartás nélkül befizessék a felszólításban szereplő követelést.

Forrás: Shutterstock

Hiszen lehet, hogy az már rég elévült, vagy eltúlzott, nem stimmel a már befizetett tartozás nyilvántartása, jogalapja teljesen hiányzik, vagy egyszerű csalók küldték a levelet. Ezért is fontos átvenni a fizetési felszólítást, mert megismerjük annak tartalmát.

Szükség esetén pedig – pont a felesleges költségeket elkerülendő – tudunk védekezni azzal szemben, akár perben, akár még előtte peren kívül.

Ötödik tévhit: ha a fizetési felszólítást nem ügyvéd írja, akkor semmit nem ér.

Ez egy teljesen alaptalan tévhit, hiszen sehol nem írja elő a törvény, hogy kizárólag ügyvéd fogalmazhat meg fizetési felszólítást, vagy ügyvédi ellenjegyzés kellene annak érvényességéhez.

Akár mi magunk is küldhetünk fizetési felszólítást annak, aki tartozik nekünk. Ki fogja váltani a megfelelő joghatást, amennyiben kiderül belőle a követelés mértéke, esedékessége, és amennyiben konkrét felhívást tartalmaz a követelés kiegyenlítésére – húzta alá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/