Mit szabad és mit nem a védettségi igazolvánnyal? (2. rész)

Az alapvető jogok korlátozása csak a szükséges mértékben, és a védett értékkel arányosan megengedett. Az Alaptörvény úgy fogalmaz, hogy „alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható." A D.A.S. JogSzerviz szakértője kétrészes írásának második részét olvashatja, az első itt érhető el.

Az állam pedig semmilyen indokkal nem függesztheti fel például az élethez, egészséghez, az emberi méltósághoz való jogainkat. Tehát nem hozhat olyan korlátozó intézkedéseket, amely során az alapvető ellátásból, infrastruktúrából kizár bizonyos állampolgárokat.

Elérhető maradt mindvégig a halaszthatatlan egészségügyi ellátás, élelmiszerhez vagy közművekhez való hozzáférés, higiéniai és egyéb szükséges felszerelések beszerzése – húzta alá dr. Schiffer Zsolt.

A világjárvány alatt ugyanakkor egyértelműen kiderült, hogy az államnak, közegészségügyi, járványvédelmi és életvédelmi funkciójából eredően kötelessége, hogy a társadalom tajgait megvédje.

Ennek során pedig joga van bizonyos állampolgárokat elkülöníteni a társadalomtól, az ellátásuk biztosítása mellett. Sőt joga van akár a társadalom minden tagjának a szabadságjogait a veszély megszüntetéshez szükséges mértékben, és a veszélyhelyzettel arányosan korlátozni.

Miben más akkor az oltási igazolás? Alapvetően semmiben, hiszen az egyes állampolgárok között járványvédelmi alapon tenne különbséget.

A különbségtétel alapja tehát továbbra is a fertőzési potenciál, és a fertőzésnek való kitettség mértéke.

Fontos leszögezni, hogy amennyiben a védettséggel olyan előnyök járnának, amelyek már kirekesztenek a társadalomból másokat, akkor az a különbségtétel már nem volna megengedett, nem volna célszerű és arányos.

Tehát amennyiben a szabadságjogok korlátozásában alkalmazott különbségek alapja már nem a védettség, hanem pusztán egy okirat megléte, akkor az már alkotmányos alapokon nem igazolható.

Ha tehát az okirat kiadása nem a tényleges védettséghez kötődik - vagy ami talán gyakorlatiasabb kérdés, ha igazolható védettség esetén nem kap valaki ilyen okiratot, és anélkül nem élhet a szabadságjogaival – akkor az állampolgárok közötti különbségtétel alkotmányos alapokon nem magyarázható.

Ne feledjük a védettséget szerzők alapvető szabadságjogait sem, hiszen alapvető jogainkat csak az arányosság elve szerint lehet korlátozni.

Ha a már beoltott, vagy a fertőzésen már átesett személyek alapvető szabadságjogait ugyanolyan mértékben korlátoznák, mint a még potenciálisan fertőző (vagy a fertőzés veszélyeinek kitett) személyekét, azzal a védettek alapvető jogaik sérülnének. Ha ebből a megközelítésből nézzük a kérdést, a különbség a védettek, és a járvánnyal szemben nem védettek közt áll fenn.

Tehát a nem védettek érdekében fenntartja a jogalkotó az őket korlátozó intézkedéseket. De azok alapvető jogait nem korlátozza tovább, akik a járvánnyal szemben védettnek számítanak.

Konklúzió

A korlátozó intézkedések, és ezen belül a védettségi igazolvány alkotmányosságát a magyar Alkotmánybíróság hivatott vizsgálni, és vélhetően fog is foglalkozni a kérdéssel.

Az Európai Bíróság szintén vizsgálni fogja, hogy az egyes tagállamok milyen indokok mentén, milyen alapon tesznek különbséget állampolgárok között.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Az intézkedések meghozatala során az egymással szembe kerülő alapvető jogok közül mindig az élethez, egészséghez való jog kerül ki győztesen.

Ugyanakkor az, hogy a szembekerülő alapjogok milyen mértékben, és mennyi ideig kerültek korlátozásra, és ez megfelelő volt-e, csak a vírus és az oltások hosszú távú hatásinak ismeretében lesz kielemezhető.

Tehát ameddig a jogalkotó nem önkényesen korlátozza alapvető jogainkat, nem biztosít indokolatlan kiváltságokat az állampolgárok egy meghatározott csoportja számára, és amíg biztosítja az alapvető szükségleteink eléréséhez való jogot minden állampolgár számára, addig járványvédelmi, egészségvédelmi, életvédelmi feladata ellátása érdekében korlátozhatja az állampolgárok szabadságjogait, a szükséges és arányos mértékben.

És a jogalkotó ezen korlátozások bevezetése és fenntartása során, fertőzési potenciál, és a fertőzés veszélyeinek való kitettség mértéke szerint különbséget tehet állampolgárok között – hangsúlyozta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/