A hamisított játékok forgalmazása igen jelentős részét teszi ki az Európai Uniót célzó illegális kereskedelemnek. Az Európai Bizottság adatai szerint 2018-ban csaknem 740 millió euró értékben, körülbelül 27 millió hamis terméket foglaltak le az unió külső határain, és a lefoglalt árucikkek mintegy 14 százalékát a játékok tették ki. Ezzel a cigaretta után a játék volt a második legnagyobb számban lefoglalt árucikk abban az időszakban – értesült az Origó a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakértőitől.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) támogatásával 2020. október 19-én vette kezdetét az Europol LUDUS kódnevű akciója, amely célja a hamisított gyermekjátékok szállításának és tárolásának felderítése volt.

Az idén januárban lezárult művelet során közel 5 millió hamis játékot foglaltak le, több mint 16 millió euró (több mint 5,6 milliárd forint) értékben. Az akció keretében mintegy 4800 ellenőrzést hajtottak végre összesen 24 országban, köztük Magyarországon is.

Az Europol akciójának eredményeként 125 bírósági eljárás indult, továbbá 11 csalót tartóztattak le, és számos ország indított vizsgálatot a gyermekbiztonságot veszélyeztető bűnügyi hálózatok felszámolására.

Legnagyobb számban játékautók, társasjátékok és népszerű gyermekműsorok szereplőit ábrázoló bábuk szerepeltek a lefoglalt tárgyak között.

Ezeket a termékeket rendkívül nehéz megkülönböztetni az eredeti játékoktól, pedig szinte minden esetben komoly egészségügyi kockázatot jelentettek a gyermekre nézve, ugyanis nem estek át a törvény által előírt szigorú biztonsági vizsgálatokon.

„A probléma Magyarországot is minden évben érinti, ezért a hatóságok folyamatosan, a LUDUS-hoz hasonló, összehangolt akciókkal dolgoznak azon, hogy visszaszorítsák a hamis játékok piacát. A vásárlásaink során ezért is fontos, hogy mindig tájékozódjunk, honnét vásárolunk.

A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben és a gazdaság újbóli megerősítése miatt érdemes arra is figyelni, hogy minél több magyar gyártótól származó terméket vásároljunk. Ez a jelenlegi helyzetben minden eddiginél fontosabb" – hangsúlyozta Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület alelnöke.

Hozzátette, a vállalkozások számára is fontos, hogy a lehető legtöbb módon védjék a termékeiket. A különböző oltalmi formákkal egyrészt védelmet kaphatnak a termékeik a hamisítás ellen, másrészt ezek segítségével gazdasági előnyre is szert tehetnek.

„A pénzügyőrök a műveletben végzett áruvizsgálatokban összesen mintegy 125 kilogrammnyi szellemi tulajdonjogot sértő árut találtak. Ezek szinte minden esetben napjaink népszerű filmes figuráit, járműveit ábrázoló kockajátékok voltak.

Forrás: NFH

Az árut az eljárások befejeztével megsemmisítették." – ismertette a magyar vámhatóság eredményeit Bakai Kristóf Péter pénzügyőr ezredes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszakmai szakfőigazgatója.
Európai uniós felmérések szerint a játékszektort érintő hamisítások miatt az elmúlt években összesen több mint 13 ezer ember veszítette el az állását

A hazánkat érő kár évente átlagosan meghaladja a 3,3 milliárd forintot is, ami nem foglalja magában a viszonteladók veszteségét.

A nem megbízható forrásból származó játékszerek amellett, hogy fulladást okozhatnak, egészségkárosító, mérgező vegyi anyagokat is tartalmazhatnak. A nem ellenőrzött forrásból származó elektronikus játékok hangereje pedig túllépheti az előírt határértéket, amely így károsíthatja a gyermekek hallását.