A lakásbiztosítási szerződések a legtöbb esetben fedezetet, azaz szolgáltatást nyújtanak a viharok által okozott károkra és a felhőszakadásból eredő igényekre is. Mindkét esetben közös, hogy a biztosító csak és kizárólag azokra az eseményekre térít, melyek – az előre meghatározott szerződési feltételek szerint következtek be – mondták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Ezért fontos, hogy az egyes biztosítási eseményekhez milyen feltételek fennállását követei meg a biztosító. Egyúttal az is lényeges, hogy milyen kizárásokat alkalmaz.

Ugyanis általános az, hogy amennyiben a beázás, esetleg kivitelezési hibákra vezethető vissza, lehet, akármilyen felhőszakadás, a biztosító nem fog fizetni.

Viharkárok

A viharkárok tipikus biztosítási eseményei az egyes ingatlanhoz kapcsolódó biztosítási szerződéseknek. Itt olyan eseményekre kell gondolni, melyek kárt tesznek az ingatlan tetőszerkezetében, az ajtókban, ablakokban, stb.

Sokan nem gondolnak rá, de ma már általánosan elfogadott, hogy a biztosítók eleve egy meghatározott szélsebesség feletti vihar kapcsán tekintenek valamely kárt biztosítási eseménynek.

Általában a 10-20 km/h órás sebességű szeleknél nem térítik meg a kár és jellemzően az 50-55 km/h feletti szélerősségtől számít valamely kár viharkárnak. A lényeg, hogy ezt a sebességhatárt a biztosító eleve rögzíti a szerződési feltételeiben.

Ez ugyanakkor azzal jár a szerződő számára, hogy amennyiben a biztosító vitatja, hogy a határértéket meghaladta volna a szélerősség, akkor sajnos a szerződőnek kell azt is bizonyítania, hogy milyen erős volt a szél.

Ez tipikusan az Országos Meteorológiai Szolgálattól bekérhető adatok alapján eldönthető kérdés. A perekben is az OMSZ véleménye szokott irányadó lenni.

Biztosítók

A biztosítók általában ezen a ponton rendelkeznek arról, hogy mikor nem szolgáltatnak.

Itt jelenik meg az, melyről fentebb írtunk, hogy amennyiben a kár az ingatlan hiányosságaira, vagy kivitelezési problémára vezethető vissza, úgy sajnos egyértelmű lesz a biztosító elutasítása is.

Természetesen e körben mindezek bizonyítása a biztosítót terhelik.

Forrás: MTI/Vajda János

Sokszor találkozunk a perekben azzal a problémával, hogy a keletkezett kárnak csak egy részét téríti a biztosító. Ezekben az esetekben általában arra hivatkoznak, hogy nem közvetlenül bekövetkezett, hanem járulékos károkról van szó.

Például szemléltetve, volt olyan per, ahol a szél a ház tetejének a felét tépte „csak" fel, de a teljes helyreállítási költséget érvényesítette a tulajdonos.

E körben mindig azt kell vizsgálni, hogy milyen mértékig terjed ki a biztosítási fedezet, tehát közvetett kárra is térít-e a biztosító vagy sem.

Ha nem akkor viszont a bizonyítás ismét a károsultat terheli annak vonatkozásában, hogy az érintett kár a vihar miatt következett be. Ezekben a kérdésekben 100%-os, hogy szakértő dönt hangsúlyozták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

https://das.hu/