Az új szerkezetátalakítási eljárás 2022. július 1-jét követően lesz indítható. Az új eljárás
nagymértékben hasonlít a jelenlegi csődeljárásokhoz, a jelentősebb eltéréseket az alábbiakban
foglalják össze a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Az egyik újdonság a korai előrejelző eszközök bevezetése. Ezek olyan, a vállalkozások számára a
kormány által a kormányzati tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó, online platformon közzéteendő
módszertani útmutatásokat is tartalmazó tájékoztató anyagok, amelyek elősegítik az adósságok vagy
a vagyoni helyzet kedvezőtlen alakulásának, valamint a fizetésképtelenné válás valószínűségének
felismerését.

Fontos, hitelezőket védő rendelkezés, miszerint a bíróság jogerős végzésével jóváhagyott
szerkezetátalakítási terv az adós és az érintett hitelező között fennálló, a szerkezetátalakítási tervvel
érintett szerződés közokiratba foglalt módosításának és egyben a terv érintett hitelezők általi
elfogadásának napján fennálló elismert és nem vitatott tartozások tekintetében adósi tartozás-
elismerésnek is minősül és nemteljesítés esetén végrehajtási záradék kiállítása is kérhető.

A csődeljáráshoz hasonlóan a legfőbb szerv dönt a szerkezetátalakítási eljárás megindításáról.
Az új törvény azt is tartalmazza, hogy a döntéshez a szavazatok legalább háromnegyedes többsége
szükséges, kimondva, hogy semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely ennél alacsonyabb
szavazati arányt ír elő.

A törvény szerinti szerkezetátalakítási eljárás a csődeljáráshoz képest nagyobb mozgásteret biztosít,
mind az adósnak, mind a hitelezőknek. Az érintett hitelezőknek például lehetősége lesz bizonyos
határidőn belül benyújtott beadványukkal vitatni az adós fizetésképtelenné válásának valószínűségét
és ezáltal a szerkezetátalakítási eljárás megindítási feltételének fennállását.

Ezt csak úgy kerülheti el az adós, hogy már a kérelméhez csatolja valamennyi érintett hitelezőnek a
szerkezetátalakítási eljárás megindításához való hozzájáruló nyilatkozatát.

A csődeljárásokkal szemben nem automatikus a moratórium és az sem, hogy az eljárásban
szerkezetátalakítási szakértő vesz részt. Az adósnak kifejezetten kérnie kell a moratórium
elrendelését, illetve a kérelmében bizonyos feltételek esetén megjelölheti az általa választott
szakértőt, illetve a törvényben felsorolt esetekben – például moratórium elrendelése esetén – a
bíróságnak is kötelező lesz a szerkezetátalakítási szakértő kijelölése.

Szerkezetátalakítási szakértő felszámoló szervezet vagy állami felszámoló lehet, aki bejelenti a
nyilvántartó szervezetnek az erre vonatkozó igényét. Valamely tagja, munkavállalója az erre
vonatkozó továbbképzést elvégzi, felelősségbiztosítással rendelkezik és megfelel a további
törvényben foglalt összeférhetetlenségi és egyéb feltételeknek.

A törvény a csődeljáráshoz képest részletesebben szabályozza a moratórium jogkövetkezményeit,
amely lehet általános vagy korlátozott (csak a megjelölt hitelezőkre tejed ki), a szakértő moratórium
alatti feladatait, a moratórium meghosszabbításának, megszűnésének eseteit, feltételeit.

A hitelezőknek joguk lesz vitatni, hogy az adós képes lesz a moratórium alatt esedékessé váló
tartozásait megfizetni.

Az sem ismert a csődeljárásban, hogy a bíróság a moratóriumot az elrendelésétől számított 90. nap után megszünteti a moratórium hatálya alá eső hitelező tekintetében, ha a moratórium hatálya alá eső hitelező azt arra hivatkozással kéri, hogy a moratórium a fizetésképtelenségét okozza.

A csődeljárásoktól eltérően az adós jogosult maga kialakítani a hitelezői osztályokat, habár a törvény
meghatározza, hogy az érintett hitelezői követeléseket az alábbi osztályok valamelyikébe kell
besorolni:
a) biztosított hitelezői követelés,
b) gazdasági tevékenységhez kapcsolódó hitelezői követelés,
c) egyéb hitelezői követelés, és
d) az adós érdekkörében álló ügyletből származó hitelezői követelés, és a törvény tartalmazza a fenti
kategóriák meghatározását, azaz, hogy milyen követelések mely kategóriákba tartoznak.

Bár a fenti besorolás kielégítési sorrendet nem jelent, az a)-c) pont szerinti hitelezői osztályok
kedvezőbb elbánásban kell, hogy részesüljenek, mint a d) pont szerinti hitelezői osztály.

Az érintett hitelezőnek itt is biztosít a törvény kifogásolási jogot, mégpedig az osztályba sorolás
kézhezvételétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül.

A törvény a csődeljárásokhoz képest többletfeladatokat ró a szerkezetátalakítási szakértőkre, például
a szerkezetátalakítási szakértőnek továbbá nyilatkoznia kell arról is, hogy a szerkezetátalakítási terv
megfelel a jóhiszemű joggyakorlás követelményeinek, és nem tartalmaz az érintett hitelezők
összességére vagy egyes hitelezői osztályokra vonatkozóan nyilvánvalóan és kirívóan méltánytalan
rendelkezéseket.

A csődeljárással szemben a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalás és a szerkezetátalakítási
tervre vonatkozó határozathozatal történhet személyes megjelenést igénylő szerkezetátalakítási
hitelezői ülésen vagy ülés tartása nélküli döntéshozatallal is.

A csődeljárástól eltérően az érintett hitelezőket minden elismert vagy nem vitatott követelésük után
100 000 Ft-onként illeti meg egy egész szavazat, töredékszavazatot nem lehet figyelembe venni. Az
50 000 Ft-ot meghaladó, de 100 000 Ft-ot el nem érő hitelezői követelést is egy egész szavazatnak
kell tekinteni.

Forrás: Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda

Fontos újítás, hogy ha az adós kkv., a fentieket akként kell alkalmazni, hogy az érintett hitelezőt a
szerkezetátalakítási tervvel érintett követelése után 50 000 Ft-onként illeti meg egy egész szavazat,
az 50 000 Ft alatti követeléseket pedig azzal a feltétellel kell egy egész szavazatként figyelembe venni,
ha azok összege meghaladja a 25 000 Ft-ot.

Ha az adós kkv., nincs szükség a szavazattöbbségre, hanem a szerkezetátalakítási terv akkor is
elfogadottnak minősül, ha azt az adós érdekkörében álló ügyletek hitelezői osztályában a hitelezői
osztályba tartozó összes érintett hitelező számszerű többsége nem, de legalább egyharmada
támogatja, feltéve, ha ez utóbbiak követelése eléri ezen a hitelezői osztályon belül a leadható összes
szavazatszámhoz viszonyított többséget is.

A törvény a nemmel szavazó hitelezőknek, továbbá a tőketulajdonosoknak lehetőséget biztosít arra, hogy a szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyására irányuló eljárásban úgynevezett elleniratot (szerkezetátalakítási terv jóváhagyásának megtagadása iránti kérelem) nyújtsanak be a bíróságnak.

Erre vonatkozó ellenirat hiányában a szerkezetátalakítási terv megszavazásának formai feltételek
szabályszerű teljesülését a bíróság hivatalból nem vizsgálja.

A csődeljárással szemben a szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyására irányuló eljárásban is van
még lehetőség módosítani a szerkezetátalakítási tervet, és a módosított ismételten benyújtható, ha a
bíróság álláspontja szerint a jogszabálysértés kiküszöbölhető.

A törvény ismeri a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezséget is, ha a szerkezetátalakítási
tervet nem minden hitelezői osztály fogadná el.

Egy ilyen kérelem előterjesztésének a feltétele, hogy a hitelezői osztály valamelyike azt jóváhagyja (az
nem elég, ha az adós érdekkörében álló ügyletből származó hitelezői osztály azt helybenhagyja) és az
adós, vagy – az adós egyetértő nyilatkozatát csatolva – a szavazati joggal rendelkező érintett hitelező,
valamint az adós felett kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tőketulajdonos ilyen
kérelmet benyújt a bírósághoz annak érdekében, hogy a bíróság hitelezői osztályokon átívelő
kényszeregyezségi hatállyal hagyja jóvá a szerkezetátalakítási tervet – húzták alá végezetül a Kovács
Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.