A diákok munkavállalásának szabályai

A nyári szünidő hagyományosan a diákmunkák időszaka is, rengeteg fiatal próbál a nyár során némi plusz bevételre szert tenni annak érdekében, hogy saját maga tudja fedezni szórakozásainak költségét. Munkavállalás előtt, illetve annak során azonban nem árt tisztában lenni néhány alapvető szabállyal, amelyhez a D.A.S JogSzerviz szakértője nyújt segítséget.

Ki vállalhat diákmunkát? A gyermekmunka tilalma a fejlett országokban olyan évszázados alapelv, amelynek érvényesülését nem csak nemzeti jogszabályok, hanem nemzetközi megállapodások is biztosítják – fejtette ki dr. Bálint Boglárka.

Érdekes adat, hogy az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) statisztikái szerint a 21. század elején is még több mint 200 millió (5-17 éves életkor közötti) gyereket kényszerítenek munkára szerte a világon.

A tilalom érvényesülése érdekében a magyar Munka törvénykönyve egyértelműen meghatározza, hogy hány éves kortól lehet valaki munkavállaló.

Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Az iskolai szünet alatt ugyanakkor munkavállaló lehet az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.

Speciális szabály, hogy kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható, ám ezt a foglalkoztatást megelőzően legalább 15 nappal be kell jelenteni a gyámhatósághoz.

Milyen foglalkoztatási formában végezhet munkát a diák?

A diákok nem csak munkaviszony keretei között vállalhatnak munkát. Számukra lehetőség van arra is, hogy iskolaszövetkezet tagjaként vállaljanak munkát, ám attól sincsenek elzárva, hogy megbízási jogviszony keretein belül dolgozzanak.

Alternatív foglalkoztatási formaként pedig akár egyszerűsített foglalkoztatásban (pl. alkalmi vagy idénymunka esetén) vagy háztartási alkalmazottként (pl. gyermekfelügyelet, korrepetálás, kertgondozás) is foglalkoztathatóak. Ezen foglalkoztatási formákra különböző feltételek vonatkoznak és rendkívül nagy eltérés van adózási és közteherviselési szempontból is közöttük.

Fontos azonban, hogy a Munka törvénykönyve azt is előírja, hogy bármilyen formában is foglalkoztatják a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt, rá a Munka törvénykönyvének fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

Vannak-e a fiatalokat védő munkajogi szabályok?

A fiatal munkavállalók (tehát azok, akik 18 éves koruk előtt vállalnak munkát) egyedül csak korlátozottan tehetnek meg bármilyen jognyilatkozatot. Éppen ezért a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy bármely, kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozatot érvényesen csak a törvényes képviselő hozzájárulásával tehet.

A fiatal munkavállalókat ezen felül a munkavégzés során is védik jogszabályaink. Ezek értelmében számukra éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő (túlóra) nem rendelhető el.

Napi munkaidejük legfeljebb 8 óra lehet, és ha több helyen is dolgozik a fiatal munkavállaló, akkor az egyes helyeken ledolgozott órákat össze kell adni. Munkaidőkeret alkalmazása során számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet rendelhet el a munkáltató.

Forrás: Shutterstock

Amennyiben a fiatal munkavállaló egy nap több, mint négy és fél órát dolgozik, akkor számára legalább harminc perc, hat órát meghaladó munkavégzés esetén negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Két munkanap között számára legalább 12 óra napi pihenőidőt kell, hogy biztosítson a munkáltató.

A fiatal munkavállaló heti pihenőnapja és heti pihenőideje egyenlőtlenül nem osztható be. További szabály pedig, hogy a fiatal munkavállaló számára évenként öt munkanap pótszabadság jár.

Diákmunkásnak is jár szabadság?

Az egyenlő bánásmód követelményéből eredően igen, bár erről sok munkáltató hajlamos megfeledkezni. A fiatal munkavállalónak, ezen belül a diákmunkát végzőknek is jár az időarányos szabadság, amelyet a munkáltató köteles kiadni, avagy ha nem teszi, a munkaviszony végén annak ellenértékét pénzben megváltani.

Amennyiben tehát diákmunkát kívánunk vállalni, úgy elsőként mindig érdemes utánajárni annak, hogy pontosan milyen foglalkoztatási formában is kívánják ezt megtenni.

Az adott foglalkoztatási formára vonatkozó speciális szabályokat érdemes körbejárnunk, ám jó, ha tudjuk, még ha például megbízási jogviszonyban is foglalkoztatnak minket, a Munka törvénykönyve garanciális szabályai védelmet nyújtanak sok esetben – mondta el végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/