A szabálysértések számában elvitathatatlan a közlekedési eljárások dominanciája – értesült az Origó a D.A.S. JogSzerviz szakértőitől. 2020-ban a 730.662 megvalósított szabálysértés közül csak közlekedési ügyekben 480.146 eljárás indult. Ez azt jelenti, hogy a szabálysértési eljárások kétharmadát a közlekedéssel kapcsolatos szabályok megszegése miatt indították.

Május 14-étől bűncselekménynek minősül az eltiltás hatálya alatt történő járművezetés. Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat értelmében, a cselekmény Büntető törvénykönyvben (Btk.) történő szabályozására annak okán került sor, hogy a szabálysértési hatóság vagy büntetőbíróság tiltó rendelkezésének semmibe vétele kiemelten veszélyes a társadalomra.

A Btk. módosításával együtt azonban az engedély nélküli vezetés jogkövetkezményei is megváltoztak. E módosításról kevesebbet lehet hallani, azonban május 14-étől az, akik hatósági engedély nélkül a szabálysértési törvényben meghatározott járművet vezet, vagy ilyen jármű vezetését olyan személy részére engedi át, aki annak vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, szabálysértési elzárással is büntethető, illetve tetten érés esetén akár őrizetbe is vehető.

Ittas járművezetés

A közlekedési bűncselekményeket áttekintve, a leggyakrabban elkövetett deliktum az ittas járművezetés. E bűncselekmény elkövetése miatt az a személy vonható felelősségre, aki vasúti, légi, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton (pl. benzinkúton, áruház parkolójában) gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

Az iménti meghatározást a közúti közlekedésre vetítve, akkor is megvalósítja a bűncselekményt a járművezető, ha a forgalomban úgy vezet személygépkocsit, hogy az igazoltatás pillanatában, a szonda megfújásakor a jelzett érték még nem éri el a 0,25 gramm/liter levegőalkohol-koncentrációt (pl. csak 0,21 gramm/liter), azonban az ismételt mérésnél már meghaladja a törvényi határértéket.

A bűncselekmény lényege ugyanis, hogy a szankcionált alkoholmennyiségnek a vezetés pillanatában már a szervezetben kell lennie. Amennyiben azonban a járművezető szervezetében legfeljebb 0,25 gramm/liter levegőalkohol-koncentrációnak megfelelő alkohol van, akkor vele szemben – a vezetett járműtől és a közlekedési ágazattól függően – szabálysértési vagy közigazgatási eljárás indul.

Érdekes kérdést vet fel a kerékpárosok vagy például a csónakból horgászó személyek italozása. A törvény megfogalmazása értelmében ugyanis a vízi, illetve közúti (és közforgalom elől el nem zárt magánúti) közlekedés esetén, pusztán az ittas állapotban történő vezetés tényével, csak a beépített erőgép által hajtott járművek vezetői valósítanak meg bűncselekményt.

Ezzel szemben a nem gépi meghajtású úszólétesítmény, illetve közúti jármű vezetőinek ahhoz, hogy cselekményük bűncselekményt valósítson meg, gondatlanságból egy legalább 8 napon túl gyógyuló sérülést is okozniuk kell. Következésképpen a kerékpáros, illetve az evezős csónakkal közlekedő személy akár milyen ittasan vesz részt a közlekedésben, ha nem okoz sérülést, legfeljebb szabálysértés miatt vonható felelősségre.

Kábítószer és vezetés

A Btk. önálló bűncselekményként bünteti, ha a járművezető a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vezet járművet. A közhiedelemmel szemben azonban a járművezetés bódult állapotban bűncselekményt nem csak a kábítószer hatása alatt álló személy követheti el, hanem ugyanúgy büntetendő, ha valaki kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagtól befolyásolt állapotban vezet.

A befolyásoltság megítélése orvos szakértő közreműködésével állapítható meg. Amennyiben ez alapján a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása nem állapítható meg, akkor a járművezető bűncselekmény és szabálysértés miatt sem vonható felelősségre. (E bűncselekmény gépi meghajtású járművekre vonatkozó szabályozása megegyezik az ittas járművezetésnél részletezettekkel.)

A vezetés átengedése ittas személynek

A társadalomra azonban nem csak az veszélyes, ha a közlekedésben részt vevő személyek ittas vagy bódult állapotban vezetnek, hanem az is, ha valaki az ilyen állapotban lévő személynek engedi át a vezetést. Az e kérdéskört szabályozó bűncselekmény, a járművezetés tiltott átengedése, mely az ittas, illetve bódult állapotban lévő személynek történő átengedésen túl, azt is büntetendővé nyilvánította, ha egyéb okból alkalmatlan személynek engedik át a jármű vezetését.

Ugyancsak el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy az engedéllyel nem rendelkező személynek történő járművezetés átengedése bűncselekményt valósítana meg. Amint azt fentebb már kifejtettem, e cselekmény pusztán szabálysértést valósít meg, és elzárással büntetendő. A járművezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek tekinthető többek között a vezetésben járatlan gyermek.

Példának okáért, a Kúria határozata szerint, a kilencedik életévében lévő gyermek a személygépkocsi vezetésére alkalmatlan. A jártasság, tapasztalatlanság mellett azonban további alkalmatlanságra okot adó körülmény lehet a kóros elmeállapot, a rokkantság, meghatározott betegség vagy akár a vezetési képességre hatást gyakorló lelkiállapot is.

Közlekedési baleset

A közlekedésben részt vevő személyek leggyakrabban mégis a közlekedési balesettel találkoznak. Szigorúan a közúti közlekedési szabályoknál maradva, gyakran szembesülünk olyan esetekkel, mikor a járművezető a közlekedési szabályok megszegésével mást szándékosan veszélyeztet.

Forrás: MTI/Donka Ferenc

Ha ez a veszély közvetlen, azaz meghatározott személyre és helyre nézve konkretizálható, akkor az elkövetővel szemben közúti veszélyeztetés miatt büntetőeljárást kell indítani. Tipikus esetei ennek mikor az úttest közepén haladó kerékpárost szándékosan megijesztve, az őt előző autó vezetője felé rántja a kormányt.

Előző példához hasonlóan, ugyancsak bűncselekményt valósít meg a közvetlen veszélyt előidéző büntetőfékezések elkövetője. (Közvetlen veszély hiányában a járművezető szabálysértést valósít meg.)

Eltérő a helyzet azonban akkor, ha más személy veszélyeztetésére nem terjed ki az elkövető szándéka. Ezekben az esetekben gyakran csak a szerencsén múlik, hogy a vétkes járművezetővel szemben büntető- vagy szabálysértési eljárás indul.

Míg közúti baleset okozásának elkövetése miatt, büntetőeljárást kell indítani azzal a személlyel szemben, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével egy vagy több személynek gondatlanságból 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz, addig a közúti közlekedés rendjének megzavarása miatt kell megállapítani annak a személynek a felelősségét, aki más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy 8 napon belül gyógyuló sérülést okoz.

Szemléletes példával élve, ha az „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát figyelmen kívül hagyva a vezető nem áll meg, és a tőle elvárható körültekintést elmulasztva, féktávolságon belül kikanyarodik a főúton közlekedő, elsőbbségre jogosult motoros elé, az eredménytől függ, milyen eljárás indul a vétkes féllel szemben.

Amennyiben ugyanis a baleset következtében a motoros nem sérül meg, vagy pusztán nyolc napon belül gyógyuló sérülése keletkezik, akkor az elsőbbségadásra kötelezettel szemben szabálysértési eljárást indítanak, míg, ha a sértettnek 8 napon túl gyógyuló sérülése keletkezik, büntetőeljárásnak van helye.

Bűncselekmény vagy szabálysértés

A közlekedési ügyek tetemes száma indokoltan veti fel a kérdést, hogy az érintett cselekmény vajon bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősül. Összességében elmondható, hogy a társadalomra magasabb fokú veszélyt jelentő cselekményeket a törvény bűncselekményként, a csekélyebb fokban veszélyeseket pedig szabálysértésként (vagy közigazgatási szabályszegésként) szankcionálja.

Mindazonáltal gyakran egy önmagában szabálysértést vagy közigazgatási szabályszegést megvalósító, a járművezető által csekély súlyúnak ítélt szabály megsértése is komoly eredmény előidézésére lehet alkalmas. Ilyen többek között a gyorshajtás, mely a közlekedési balesetek jelentős részét okozza.

Önmagában a gyorshajtás elkövetése szabálysértést vagy szabályszegést valósít meg, azonban, ha azzal okozati összefüggésben közlekedési baleset következik be, akkor a megengedett sebességet túllépő személy közúti baleset okozása miatt akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető – hangsúlyozták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

https://das.hu/