A következő ellátási formákat sorolja fel a rendelet: alapellátást, ügyeleti ellátást, járóbeteg-szakellátást, diagnosztikát, fekvőbeteg-szakellátást, mentést igénylő ellátást, betegszállítást, bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményben szervezett egészségügyi ellátást, fegyveres és rendvédelmi szervek egészségügyi ellátását (dolgozók és fogvatartottak alapellátását), valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást.
Aki az ezeket nyújtó egészségügyi szolgáltatónál (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltató) dolgozik, az érintett a kötelező oltás kérdésében.
A koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. kormányrendelet szerint nem hozható létre olyan jogviszony, amelynek keretében az egészségügyi tevékenységet olyan egészségügyi dolgozó vagy rezidens végezné, aki a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltást nem vette fel.
Továbbá: az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszony sem létesíthető az egészségügyi szolgáltató székhelyén és telephelyén történő munkavégzésre. Ez azt jelenti, hogy a fizikai dolgozók is érintettek.
Azok a dolgozók is érintettek, akik nem az egészségügyi szolgáltatóval közvetlenül fennálló jogviszony alapján végzik a munkájukat. Esetükben a munkáltató gondoskodik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatónál fent meghatározott feltételeknek megfelelő személy végezzen egészségügyi tevékenységet.
A határidő kérdése
Új jogviszony tehát csak oltással rendelkező személlyel köthető. A már meglévő jogviszonyokra is tartalmaz előírást a rendelet. Így az az egészségügyi foglalkoztatott, aki a rendelet hatálybalépése előtt nem vette fel a védőoltást, köteles
a) egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát 2021. szeptember 1. napjáig,
b) kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban felvenni.
Van mentesülési lehetőség az oltási kötelezettség alól?
Igen. Az oltási kötelezettség alól mentesül az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.
Az orvosi szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére, a háziorvosának javaslata alapján a munkáltatója szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa adja ki.
Kötelezhetnek az oltottság igazolására?
Igen, a munkáltató a foglalkoztatottat felhívhatja a védőoltás felvételének igazolására. A védőoltás felvételét a foglalkoztatott a munkáltató felhívására öt napon belül köteles hitelt érdemlő módon igazolni a rendeletben meghatározott dokumentumokkal.
Mi történik, ha elmarad az oltás?
Először a munkáltató felhívja az egészségügyi dolgozót, hogy a védőoltást a felhívástól számított 15 napon belül vegye fel, és annak felvételét igazolja.
A foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal meg kell szüntetni, ha
a) a foglalkoztatott a védőoltás felvételét a felhívástól számított 15 napon belül nem igazolta a munkáltató felé az előírt módon, és
b) mentesülésre okot adó orvosi szakvéleményt sem mutatott be.
Speciális esetek
Az a foglalkoztatott, aki a rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követő harminc napon belül köteles egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát felvenni.
Amennyiben tehát valaki jelenleg kisgyermekkel van otthon, vagy más okból nincs munkavégzési kötelezettsége, nem köteles most oltatni magát, de a visszaállástól számított 30 napon belül igen.