Évek óta jogszabály szól arról, hogy miként, milyen határidőre kell elvégezni a parlagfű-mentesítést, kik és milyen módon ellenőrzik, és ha a mulasztás megvalósul, akkor annak milyen következményei vannak. Erről igen részletesen szól a 2008. évi XLVI. törvény és a 221/2008 (VIII.30) Kormányrendelet is.
A törvény 17.§-a egyértelműen kimondja, hogy a föld használója (aki nem feltétlenül esik egybe a tulajdonossal), köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
Ez a rendelkezés teljes mértékben megköveteli tehát a földhasználótól, hogy folyamatosan arról gondoskodjon, hogy az érintett nővény bimbózása meg se történhessen.
Mivel a fenti általános előírás ellenére sem tartják ez be sokan, ezért a hatóság mindezt ellenőrizni is köteles. Ezt az ellenőrzést vagy hivatalból, vagy bejelentés alapján végzi el a hatóság.
Ha belterületi ingatlan érintett, akkor a helyszíni ellenőrzést az illetékes jegyző végzi, míg külterületi ingatlan esetében az illetékes ingatlanügyi hatóság.
Ha igazolást nyer a helyszíni ellenőrzés során, hogy az ingatlan parlagfűvel szennyezett, akkor határozattal közérdekű védekezést rendelnek el.
Ezt a határozatot nem feltétlenül kell postázni a földhasználó részére, ugyanis a jogszabály lehetővé teszi azt, hogy akár hirdetmény útján is kézbesítsék. Ez azt jelenti, hogy a határozatot akár a polgármesteri hivatalban is kifüggeszthetik.
Jobb tisztában lenni azzal is, hogy a közérdekű védekezés során a hatóság, illetve a megbízott vállalkozó az feladatának végrehajtása érdekében az ingatlan területére beléphet és kiírtja a parlagfüvet. Az ezzel járó költséget – utóbb - a kötelezettségét megszegő földhasználóra terhelik.
Sőt mi több, ha a közérdekű védekezés során az elvetett haszonnövényekben kárt okoznak, akkor a földhasználó kártérítést sem követelhet.
Ezzel azonban a költségek sora még nem ért véget. Ugyanis az illetékes a hatóság még növényvédelmi bírságot is ki fog szabni a földhasználóra, melynek összege akár több százezer forint is lehet.
A bírság mértékének meghatározásakor a hatóság figyelemmel van arra, hogy volt-e a bírság kiszabását megelőző években ugyanilyen eset és hogy a parlagfűvel szennyezett terület mekkora méretű és maga a gyomnövény milyen mértékben terjedt el.
Legyen szó tehát kisebb, vagy nagyobb területű ingatlanról, jobb megelőzni a szükségtelen eljárást és annak következményeit is – tanácsolták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.