A tapasztalatok szerint sajnos sokszor szinonimaként használjuk a mindennapi életben a három fogalmat, az előleget, a kötbért és a foglalót, pedig közöttük lényeges különbségek vannak. Az előleg, a foglaló és a kötbér közötti különbségeket a D.A.S. JogSzerviz szakértője mutatja be.

Az előleg törvényi definícióját nem találjuk meg sem a jelenleg hatályos Polgári törvénykönyvünkben, sem más jogszabályainkban. Előleg alatt éppen ezért jogi szempontból is azt értjük, mint a hétköznapi szóhasználatban – mondta el dr. Bálint Boglárka.

Az előleg az ellenérték egy része, amelyet még a másik fél által nyújtott szolgáltatás, termék maradéktalan elkészülte, átadása előtt nyújtunk, mintegy kötelezettségvállalásunk „jeléül". Tipikus példája ennek, amikor nagyobb építkezések esetében a megrendelő a munkadíjak és/vagy az anyagdíjak egy részét előre átadja a kivitelezést végző vállalkozónak.

Ezekben az esetekben egyértelmű, hogy a nyújtott, átadott előleg a teljes vételárba vagy díjba beleszámít. Tehát az építkezés példájánál maradva, a kivitelezési munka maradéktalan elvégzése után azzal el kell számolni.

Az előlegnek lehetnek praktikus okai is. Például a vállalkozó abból fedezi a beépítésre szánt anyagok vételárát. Illetve egyfajta gesztus arra nézve is, hogy a teljes ellenérték megfizetésére lesz anyagi fedezetünk.

Mi a kötbér?

Az előleggel ellentétben a kötbérről már részletesen rendelkezik Polgári Törvénykönyvünk. A kötbér jogintézményét leggyakrabban valamilyen késedelemmel kötjük össze. Például ha a vállalkozó nem készül el időben az általunk megrendelt munkálatokkal. Ez alapvetően helyes elképzelés, azonban kevesen tudják, hogy a kötbérnek más fajtái is léteznek.

Mindenekelőtt azonban érdemes tudni, hogy a kötbér mindig csak pénz fizetési kötelezettséget jelenthet, valamilyen szerződésszegő magatartás tanúsítása esetén. Kötbért a felek érvényesen csak írásban köthetnek ki.

A kötbér fizetési kötelezettség nem függ attól, hogy a kötbérre jogosultnak származott-e valamilyen kára a szerződésszegő magatartásból. Tehát a jogosultnak akkor is jár a kötbér, hogyha például a késedelemből neki semmilyen anyagi kára nem származott. Végezetül pedig a kötbért fizetni köteles félnek mindig van lehetősége arra, hogy szerződésszegését kimentse, így mentesüljön annak megfizetése alól.

Ahogyan azt említettük, a kötbérnek több típusa van. A mindennapi életben leggyakrabban előforduló kötbér a késedelem esetére kikötött kötbér. Ilyen típusú kötbér esetén a jogosult a kötbér mellett követelheti azt is, hogy a másik fél maradéktalanul teljesítse a szerződésben foglaltakat.

Az építkezés példájánál maradva, késedelmi kötbér esetén a megrendelő követelheti, hogy a vállalkozó fejezze be a munkálatokat akkor is, hogyha az előre megállapodott határidőt túllépte és ezért késedelmi kötbért kell fizetnie.

Ritkábban fordul elő, hogy a felek a teljesítés elmaradása esetére kötnek ki kötbérfizetési kötelezettséget. Ilyen esetben a kötelezett akkor köteles kötbért fizetni, hogyha az általa vállalt kötelezettség teljesítését meg sem kezdi, vagy csak csekély mértékben teljesíti, illetve ha olyan időpontban, amikor az által nyújtott szolgáltatás még rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, a teljesítést félbehagyja.

Az ilyen, úgynevezett meghiúsulási kötbér esetében ugyanakkor a kötbér jogosultja nem követelheti egyszerre a vállalt kötelezettség maradéktalan teljesítését és a kötbért is.

A fentieken túlmenően a feleknek lehetősége van arra is, hogy valamilyen hibás teljesítés esetére kössenek ki kötbérfizetési kötelezettséget. Ebben az esetben, ha a teljesítés után derül fél valamilyen rejtett hibára, úgy a jogosult választhat: kellékszavatossági jogai alapján kéri a hiba kijavítását, avagy a szerződésben kikötött kötbér összegét követeli. Egyszerre a kettőt ugyanakkor nem követelheti.

Legyen szó bármelyik kötbérről is, igen fontos, hogy a felek annak részleteit a lehető legpontosabban meghatározzák szerződéses kapcsolatukban, ezzel ugyanis sok félreértés már előre elkerülhető.

Mi a foglaló?

A foglalóval leginkább nagyobb értékű ingóságok (pl. gépjárművek) vagy ingatlanok adásvételekor találkozhatunk. Nagyon fontos, hogy a foglaló nem előleg és nem is kötbér, habár egyfajta átalánykártérítési összegként funkcionálhat, ugyanúgy, mint a kötbér.

A foglaló mindig pénz fizetését jelenti, akár készpénzben adjuk azt át a másik félnek, akár banki átutalással teljesítjük azt. Az átadott pénz azonban csak akkor lehet foglalónak tekinteni, hogyha a felek közötti szerződésből egyértelműen kitűnik, hogy az átadott összegnek a rendeltetése az, hogy foglalóként szolgáljon.

Forrás: Milous Chab - Dreamstime

A foglaló arra szolgál, hogy a felek a közöttük létrejött szerződést megerősítsék, egyfajta biztosítékként szolgál mindkét fél számára, hogy a másik a szerződésből ráeső részt teljesíteni fogja.

Amennyiben a szerződés teljesítése megtörténik, a foglaló beleszámít a vételárba. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár annak, aki azt adta.

A foglaló igazi szerződést megerősítő jellege azonban abban áll, hogy a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. Ez azt jelenti, hogyha például egy ingatlan adásvétele során a vevő átad egy meghatározott pénzösszeget foglalóként, azonban a végleges adásvételi szerződés megkötése az eladónak felróhatóan elmarad, úgy az eladó köteles visszafizetni a foglalót és még egyszer ugyanannyi pénzösszeget.

Amennyiben viszont a vevőnek felróhatóan marad el az adásvételi szerződés megkötése, úgy az eladó megtarthatja a kapott foglaló összegét. Másképpen fogalmazva a felek „egy foglalónyi" összeget ajánlanak fel a másik félnek szerződéses kapcsolatuk megerősítése érdekében.

A fentieket összefoglalva tehát egyáltalán nem mindegy, hogy szerződéses kapcsolatunkban az előlegről, a kötbérről vagy a foglalóról rendelkezünk. E három jogintézménynek alapvetően más a rendeltetése, így a vonatkozó szabályok is rendkívül eltérőek. Kétség esetén éppen ezért nagyon fontos még a szerződés megkötése előtt tisztázni az esetlegesen felmerülő értelmezési kérdéseket is – hangsúlyozta végezetül a D.A.S JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/