Azt hiszem, hogy a fizikai támadástól, megsemmisüléstől, sérüléstől való félelem egyidős lehet az emberiséggel (sőt talán az élet megjelenésével). Mindenki ösztönösen védi saját maga és rokonai, szerettei életét, testi épségét. Ez valahogy annyira természetes viselkedés, és természetből eredő jogunk, amit senki sem kérdőjelez meg. És higgyük el, hogy ezt a magyar büntetőjog sem kérdőjelezi meg. Nem veszi el tőlünk a jogot, hogy megvédjük magunkat egy jogtalan támadással szemben. Ugyanakkor az önvédelemnek vannak keretei. Nem használhatjuk aduászként, minden agresszív viselkedésünkre, hogy veszélyben éreztük magunkat, és önvédelemből cselekedtünk. A D.A.S. JogSzerviz szakértője ismerteti a legfontosabb tudnivalókat.

Mi a helyzet Magyarországon? Amerikában lelőhetem azt, aki betör hozzám, itt pedig engem büntetnek meg, ha megvédem magam? Azt ugye senki nem hiszi, hogy a magyar jogalkotó ennyire igazságtalan és életszerűtlen volna? – tette fel a kérdést dr. Schiffer Zsolt.

Mind ismerünk olyan (félig igaz, vagy egyáltalán nem igaz) történeteket, hogy aki megvédi magát, az később felelősségre vonással számolhat. Ismerjük azt az általános tévhitet, hogy „bezzeg Amerikában, csak rálép a gyepre valaki és lelőhetem, itthon meg engem ítélnek el, ha kicsit erősebben megütöm a rablógyilkost" ... de valljuk be, ez csak mese habbal.

Amerikában sem lehet akárkit lelőni, aki betéved hozzánk, és Magyarországon sem vonnak senkit felelősségre, aki jogszerűen visszaver egy támadást. Sőt, sok esetben még akkor sem, ha kioltja a támadó életét. De természetesen ennek megvannak a keretei, szabályai. A kedves olvasó sem örülne neki, ha ezen szabályok, keretek túl lazák lennek, és ukmufuk lelőhetnénk bárkit, aki a kertünk közelébe téved... ugye?

Mindenkinek alapvető joga saját testi épségének, egészségének, szeretteinek védelme, és ezt a magyar büntetőjog is elfogadja. A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) büntethetőséget kizáró okként sorolja fel a jogos védelmet. BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ OK! Nade mi az a jogos védelem? És mik a keretei? Mikor lépem túl a védekezést, és válok támadóvá? Mit jelent az arányos védekezés?

A jogos védelemnek két fajtáját különböztetjük meg: megelőző jogos védelem, és a közvetlen támadás elhárításakor fellépő jogos védelmi helyzet.

Mit ért a Btk. megelőző jogos védelem alatt?

„Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet."

Amit fontos kiemelni: nem telepíthetünk halálos csapdát! Tehát a megelőző jogos védelem mindig a támadás megelőzésére telepített eszköz, ami megakadályozza a támadó bejutását.

Ehelyütt fontos kiemelni a sokak által félreértett arányos védekezést. Ez nem azt jelenti, hogy ha a támadónál kés van, nálam meg lőfegyver, akkor hagynom kell, hogy halálra szúrjon. Ez azt jelenti, hogy a támadó által támadott értékkel kell arányosnak lennie a támadás elhárítása során okozott sérülésnek (nem mindegy, hogy a tulajdon, testi épség, vagy élet az, ami ellen irányul a támadás). Közvetlen támadásnál nehéz felmérni, hogy mire irányul a támadó magatartása. Éppen ezért sokkal könnyebb a halálos csapda példáján keresztül megérteni, mit is jelent az arányos védekezés.

Jogos védelem – arányos védekezés

Ha valaki bemászik a kertembe, hogy lopjon, (tehát a tulajdonom ellen intéz támadást) és én egy halálos csapdával kioltom az életét, akkor aránytalanul védekeztem. Olyan erősségű áram bevezetése a kerítésbe, ami halálos áramütésre képes, már nem felel meg a megelőző jogos védelem szabályainak. Sokan azt mondják: minek mászott be hozzám, én csak védtem a házamat?

De valóban jó érvelés ez? Ha bemászik valaki, hogy ellopja a fűrészgépemet, akkor meg kell halnia? Érezhetjük, hogy itt aránytévesztés van. Ezt jelenti az arányos védekezés. És eloszlatva a tévhitet, ez bizony már évszázadokkal ezelőtt is megfogalmazott elv volt, „marhánk védelmében nem lehet ölni". Azért, hogy a tulajdonomat védjem, nem ölhetek. Ezért vonták felelősségre azt, aki áramot vezetett a kerítésébe, mert rendszeresen lopták a termését. Vagy azt a bortermelőt, aki mérget tett a borába a lopások miatt. Mert jogosan védte ugyan a tulajdonát, de túllépte az arányosság kereteit.

De mi a helyzet akkor, ha tényleg az életemre, testi épségemre tör a támadó?

Akkor bizony ezzel arányosan védekezhetek, és akár ki is olthatom az életét. Sőt, bizonyos helyzetekben nem is kell biztosan tudnom, hogy az életemre törnek, mert a büntető törvény vélelmezi.
„Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges."

Tehát az a cselekmény, ami a támadás elhárításához szükséges, az nem büntethető. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor nem tudjuk felmérni, hogy mi ellen irányul a támadás, és ilyen esetekben a jogalkotó vélelmezi, hogy a támadók az életünkre törtek. Éppen ezért akár a támadó életének kioltását is lehetővé teszi a jogos védelmi helyzet. A Btk. ugyanis vélelmezi, hogy a támadás az élet ellen irányult, mégpedig az alábbi esetekben.

Ha személy elleni támadás éjjel, vagy fegyveresen, vagy csoportosan, vagy felfegyverkezve történik, akkor a megtámadottnak nem kell mérlegelnie, hogy a támadókkal szemben milyen arányban védekezhet. És fontos, hogy vagy – vagy, tehát egyetlen körülmény megvalósulása is elég hozzá. Szintén ez a helyzet, ha lakásba éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan hatolnak be. Vagy akkor, ha a kertbe fegyveresen hatol be valaki.

Összefoglalva, ha éjjel betörnek hozzánk, akkor nem kell mérlegelnünk, kiolthatjuk a támadó életét. Sőt, az sem büntethető, aki esetleg ijedtségből, vagy menthető felindulásból rosszul ítéli meg a helyzetet és túllépi a jogos védelem kereteit.

Forrás: Shutterstock

Jegyezzük meg ezt néhány a példát: Éjjel, álmunkból felkeltve azt tapasztaljuk, hogy pár ember matat a lakásban, nem kell tudnunk felmérni, hogy mi ellen irányul a támadásuk, védekezhetünk minden eszközzel. Ilyen esetben lehet, hogy csak lopni jöttek, mégis rajta veszthetnek. Ugyanez igaz akkor is, ha az utcán 3-4 támadó megtámad bennünket, (csak el akarják venni az óránkat) mi pedig akár halálos sebsülést okoztunk védekezés közben. Ez is jogos védelmi helyzet. Akkor is, ha nálunk volt fegyver a támadóknál pedig nem.

Meddig tart a védelmi helyzet?

Ugyanakkor azt fontos leszögezni, hogy a jogos védelmi helyzet a támadás elhárításáig tart. Tehát ha a támadó már harcképtelen, vagy menekülőre fogja, akkor nem folytathatjuk a „védekezést". Ez esetben már túllépjük a jogos védelem kereteit.

Pl. ha a támadó, aki mondjuk éjjel betört hozzánk, az ütéseink következtében már a földön fekszik félholtan, akkor nem lőhetjük le, nem verhetjük halálra. Ugyanez igaz akkor is, ha a fegyveres támadó felhagy a támadással, el akar futni, mi pedig ennek ellenére lelőjük, vagy leszúrjuk. Ha az éjszaka rajtakapott tolvaj már félig mászik kifelé a kerítésen, és lelövi a tulajdonos, akkor azért igenis felelni fog, mert tudhatta, hogy az élete nincs veszélyben.

Vannak tehát olyan helyzetek, amikor a megtámadottnak már egyértelműen fel kell ismernie, hogy a támadás véget ért, vagy eleve nem az élete ellen irányult, és nem olthatja ki a támadó életét. Az alapvető jogérzetünk is azt súgja, hogy ha a támadó már nem képes a támadás folytatására, vagy észleljük, hogy nem minket, hanem a tulajdonunkat akarja támadni, akkor ne oltsuk ki az életét. Hiszen a mi életünk, testi épségünk a továbbiakban nincs veszélyben, még ha korábban úgy is éreztük.

Ugyanakkor azt fontos leszögezni, hogy saját biztonságérzetünk szempontjából tudnunk kell, mit tehetünk egy támadás esetén és mit nem. És azzal is tisztában kell lennünk, hogy nem fognak felelősségre vonni bennünket, ha a szükséges eszközökkel és mértékben megvédjük magunkat.

https://das.hu/