Gyakori, hogy a társasházban valamelyik tulajdonostárs átalakításokat végez a külön tulajdonú ingatlanában. Az ilyen felújításokat szabályozó jogi környezet friss változásokon ment át. Korábban az építkezéshez a közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát kellett beszerezni, jelenleg azonban már a közgyűlés határozata is szükséges lehet hozzá – hívta fel az Origó figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A társasházi törvény jelenleg hatályos rendelkezései ugyanis kimondják, hogy a közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz az építtető tulajdonostárs lakásában tervezett olyan építési munkához történő hozzájárulásról, amely érinti a közös tulajdon egyes típusait – fejtette ki dr Gombolai Éva.

Így konkrétan az épület tartószerkezeteit, azok részeit, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrészt, épületberendezést és vagyontárgyat.

A lakásban végzett átalakításokra ezen felül változatlanul az a szabály érvényes, hogy az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.

Vannak tehát azok a közös tulajdoni részek, amelyeket a törvény nevesít, ezeket érintő munkálatok esetén közgyűlési határozat szükséges.

Ezeken felül azonban az alapító okirat is közös tulajdonként határozhat meg további részeket is. Itt elegendő lehet a közvetlen szomszédok hozzájárulása.

Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani és nincs szó közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő csatlakozásról, vagy a közös épületrész, épületberendezés megváltozásáról, illetve az építkezés nem érinti az épület biztonságát, állékonyságát.

Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Maradnak a lakásösszevonás azon előírásai is, mely szerint amennyiben a fentiek szerint az építkezéshez hozzájáruló nyilatkozat nem szükséges, és az olyan lakásmegosztást vagy lakás-összevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad.

Ilyenkor a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja.

Amennyiben tehát lakásfelújítást tervezünk, adott esetben meghosszabbodhat az eljárás, hiszen a közgyűlés döntése is szükséges lehet hozzá – húzta alá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/