Az extrém gázár hatása az európai iparágakra

A legnagyobb orosz napilapok és gazdasági portálok, így a gazeta.ru 1 , a lenta.ru 2 és az 1prime.ru 3 is idézték a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda szakértőjének a RIA NOVOSTI orosz hírügynökségnek adott riportját a gázárak emelkedéséről az európai iparágakra gyakorolt hatásukról. Fontos látni, hogy volumenhiány van jelenleg, és ez hat az árra, mondja dr. Tóth Máté LL.M., PhD, a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda energetika üzletágának vezetője. Ez a volumenhiány szerinte várhatóan jövő tavaszig tart.

Jellemző, hogy pár hete, amikor egy iparági pletyka okán elterjedt, hogy van gázszállítás az Északi Áramlat 2 vezetéken máris 5%-ot esett az ár! Ugyan – természetesen – a valóságban nem volt ilyen gázszállítás, de jól mutatja a súlyos volumenhiányt mindez a vicces eset is.

A volumenhiány okai sokfélék, részben az intenzív zöldítés Európa-szerte, részben az elszállt CO2 kvóta árak ugyanitt, részben az, hogy nincs LNG glut. Kínálati oldalon az európai termelés is csökkent (mint korábban is – lásd Hollandia), egyedül a norvégok tudták szinten tartani.

Dr. Tóth Máté szerint nagyon fontos, hogy az ázsiai piac idén látványosan felvesz mindent, noha tavaly épp ennek az ellenkezőjét figyelhettük meg. A piaci szereplők viselkedését látva az is látványos, hogy idén sokan azt gondolták: az lesz, mint tavaly, és sokan nem is vásároltak az első félévben gázt azzal, hogy majd olcsóbb lesz a második félévben.

Azonban nem így lett. Így most ez a plusz kereslet is hajtja az árat felfele, ami korábban jobban eloszlott április és október közt. Közben több helyen érzékelhető egyfajta félelem is a hidegebb téltől illetve a nyugat-európai tárolók relatíve alacsony feltöltöttségétől.

Dr. Tóth Máté azt mondja, hogy Magyarországon nem rossz a töltöttség: több mint 70%-on vannak a tárolók, de tény, hogy alacsonyabban, mint tavaly ilyenkor. Mindez az energiaintenzív iparágakat természetesen azonnal és szükségszerűen érinti.

Viszont ahol fűtésben és energiaellátásban nagy a kitettség (ahol nagyon magas a földgázpenetráció még európai viszonylatban is) ott meg közvetve szinte mindenkit érinteni fog a vállalati oldalon.
Lakossági oldalon egyelőre kevésbé, persze itt a jogi-szabályozási különbségek is szerepet játszanak.

Magyarországon például a kormányzati intézkedések okozta védelemnek köszönhetően a lakosság aligha fogja közvetlenül érezni a magasabb gázárat. Így itt a lakossághoz csak közvetetten juthat el, ha pl. a kenyér árának emelkedését erre fogják majd a pékek, de amúgy általában az élelmiszeripart várhatóan érinteni fogja a klasszikus energiaintenzív iparágakon kívül.

A szakértő úgy véli, hogy Európában a kereskedelmi szektor a leginkább kitett a szélsőségesen magas gázáraknak, ahol még a rövid távú áremelkedés is hatással van a termelésre és a szolgáltatások árára a hűtés, fűtés, szárítás, világítás (üvegházak) révén.

A már említett élelmiszeripar kiemelkedően ilyen, és azok a piaci szegmensek is, amelyek erre épülnek, pl. a vendéglátóipar. A vegyipar (például az európai nitrogénüzemek) szintén hamar érintetté válik, valamint a hidrogéntermelés, pl. Németországban, ahol nem a „zöld" hidrogén, hanem a „kék" a meghatározó, amit földgázból állítanak elő.

A CNG/LNG-alapú közlekedés és szállítás Európában valószínűleg szintén még rövidtávon is érintett, ám ez még mindig egy apró, korlátozott piac. Végül a villamosenergia-termelés is érintetté válhat idővel, különösen a gázüzemű erőművek rendszerszintű szolgáltatásai, amelyeket az átviteli rendszerüzemeltetők számára kínálnak.

Itt azonban két fontos megjegyzésre van szükség - mondja a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda szakértője. Először is a magas gázárak globális hatást gyakorolnak, másodszor pedig nem önmagukban állnak. Az LNG -piac globálissá tette a gázpiacot, éppen ez a tanulsága a tavalyi alacsony áraknak. Kína is rendkívül magas áron vásárol most LNG -t, és nem véletlen, hogy az LNG most oda megy Európa helyett, vagyis fordított irányba, mint 2020-ban, miközben jelenleg a globális gáz- és szénárak éppen Kína miatt is emelkednek.

Az LNG akkor ment Európába, amikor olcsó volt, és akkor megy most Keletre, amikor drága; épp ezért például Kínában az energiaköltségek az előállítási árakat is befolyásolni fogják, még ha hipotetikusan félre is tesszük a valószínű állami beavatkozás, az állami támogatás és a központi tervezés hatását.

Azonban éppen hogy nincs indok az ilyen további megfontolások félre tételére sem Kínában, sem Európában, sem globálisan, és pontosan ez a lényeg. Ennek oka az, hogy a gáz ára nem önmagában áll. Legalább ilyen fontos, hogy (i) a villamosenergia-árak is emelkedtek, (ii) az európai CO2-kvótaárak is multiplikálódtak, (iii) a várható inflációt, mint következményt is figyelembe kell venni, (iv) az állami mechanizmusok beavatkoznak a tiszta „piaci" folyamatokba mindenhol, ám helyenként eltérő iparágakban; (v) az energia-érzékeny iparágak esetében a commodity risk menedzsment azért fél- egy éves időskálán jó eséllyel hatékonyan kezeli az ingadozást, és végül (vi) a gáztüzelésű erőművek esetében az áram ára, és különösen a gáz- villamos energia ár szaldója számít. Így mindezen tényezők komplex, hálózati hatása ami igazán fontos.

Ezért a legfontosabb megállapítás itt az, hogy a földgázpiac egy nagyon hektikus piac, aminek a mozgása nem lineáris, hanem sokkal inkább a komplex hálózatok és komplex adaptív rendszerek törvényszerűségeit követik – mondja dr. Tóth Máté, aki a most megjelenő Fordulat című könyvében még az energiajog komplex rendszer jellegét is állítja.

Ez még inkább igaz a globális piacra és a globális gazdaságra, ahol a fenti tényezők mindegyike számít a gázáron túl, és különösen fontosak a kölcsönhatásukban. Ezért nem lehet felelősségteljesen lineárisan és redukcionista módon kijelenteni, hogy egy adott európai ipari szektor koncepcionálisan versenyképtelenné válik egy adott keleti versenytárssal szemben, másfelől azonban a fenti területeken valóban rövid távú hangsúlyeltolódások várhatók a kereskedelmi szektortól a vegyipar és a villamos energia rendszer szintű szolgáltatásokig.

dr. Tóth Máté LL.M., PhD, a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda energetika üzletágának vezetője Forrás: Rátky és Társa Ügyvédi Iroda

A piac azonban szükség esetén hosszú távon reagálni is fog: az energiaforrásokban elmozdulás jelentkezhet, a földgáz „kiárazódhat", a legtöbb esetben a gáztüzelésű erőművek helyettesíthetők. Így, ahogy dr. Tóth kifejti, akár azt is mondhatjuk: hosszú távon a nemrégiben tervezett európai karbonvámok jelentősebb negatív hatást gyakorolhatnak bizonyos európai ágazatokra, mint önmagában a magas gázár.

Természetesen fontos látni, hogy ez a magas gázár-trend jövőre simán megváltozhat. Ahogy tavaly extrém alacsonyak voltak a gázárak, most extrém magasak és jövőre lehet, hogy mindez visszarendeződik. Tavaly sem volt előre prognosztizálható a drasztikus áremelkedés, amikor enyhe tél
után, a tárolók a maximumon voltak, az Ázsiába irányuló LNG-t meg az alacsony árakon is Európába tudták csak eladni, ami idén pontosan arra ösztönzött mindenkit, hogy ne tároljon, mert arányaiban nagyon magasak voltak a tárolói költségek.

Ez a gázipar és a globális gazdaság komplex rendszer jellegéből következik. Két dolog azonban viszonylag rövidebb távon is mérsékelheti az árat: az enyhébb tél vagy az Északi Áramlat 2 vezeték átadása.