Sajnos még mindig makacsul tartja magát az a tévhit, miszerint az élettársak bizonyos együtt töltött idő után ugyanolyan státuszt élveznek a magyar jogszabályok alapján, mint a házastársak. Ez azonban egyáltalán nincs így, az öröklési jog területén pedig különösképp figyelemmel kell lennünk az eltérő szabályokra – figyelmeztetett a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Sokan sajnos nem tudják, hogy a Polgári törvénykönyv értelmében az élettárs nem minősül közeli hozzátartozónak – mondta el dr. Bálint Boglárka.

Ebből adódóan sajnos a törvényi szabályozás is rendkívül eltérő, amire sajnos csak sokan akkor jönnek rá, amikor rádöbbennek, hogy egy fillért nem örökölnek elhunyt élettársuk után.

A hatályos öröklési jogunk rendszerében az öröklési rendet elsődlegesen az örökhagyó végintézkedése határozza meg. Végrendelet hiányában a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek.

Jelenleg hatályos jogszabályaink törvényes örökösként az örökhagyó egyenesági rokonait, valamint oldalági rokonait, tehát a leszármazókat, felmenőket, valamint a szülői, nagyszülői és dédszülői leszármazókat.

A házastárs az örökhagyóhoz fűződő közeli hozzátartozói kapcsolat miatt részesül az elhunyt hagyatékából.

Az élettársi kapcsolat két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között áll fenn, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

Az élettársi kapcsolat fennállásához tehát nem szükséges semmilyen hatóság előtti akaratnyilvánítás, nyilvántartásba történő bevezetés.

Mit lehet tenni?

Önmagában azonban sajnos az élettársi kapcsolat fennállása nem elegendő ahhoz, hogy az örökhagyó túlélő élettársa az elhunyt után örököljön. Jelenleg hatályos jogszabályaink értelmében az élettárs ugyanis nem minősül törvényes örökösnek.

Ennek ellenére ugyanakkor van arra lehetősége az élettársnak, hogy az örökösökkel szemben bizonyos mértékű vagyoni jogi igénnyel fellépjen, például egy közös bankszámlán elhelyezett pénzösszeg őt megillető részének erejéig.

Ez azonban egy hosszan elhúzódó, bizonyítási nehézségekkel tarkított peres eljárásba torkollhat.

Abban az esetben, hogyha azt kívánjuk, hogy halálunk esetén élettársuk örökölje vagyonunk egy részét, avagy egészét, úgy a megoldást az nyújtja, hogyha erről végrendeletben rendelkezünk.

A végrendeletben akár arról is lehet rendelkezni, hogy az örökhagyót túlélő házastárs a felek közös otthonában maradhasson az örökhagyó halála után is.

Forrás: Milous Chab - Dreamstime

A végrendelet elkészítése érdekében javasoljuk ügyvéd vagy közjegyző megbízását. Jelenleg hatályos jogszabályaink ugyanis rendkívül szigorú alaki és tartalmi feltételeket határoznak meg, amelyek megsértése esetén akaratunkon kívül is érvénytelen lehet a végrendelet.

Abban az esetben, hogyha a végrendeletet közjegyző készíti, a végrendelkezés ténye bejegyzésre kerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába is.

A hagyatéki eljárások során a közjegyzőknek pedig kötelességük leellenőrizni, hogy az elhunyttól származó végrendelet szerepel-e a nyilvántartásban.

Ez pedig igen erős garanciát jelent arra, hogy a hagyatéki tárgyalás során kiderüljön, volt-e végakarata az elhunytnak – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/