Sokan még mostanában is úgy vélik, hogy amennyiben követelésük keletkezne egy betéti társasággal szemben, akkor az csak és kizárólag a céggel szemben érvényesíthető. Ez egy téves, illetve mindenképp pontosítandó megállapítás.
Ugyanis a betéti társaság (akár csak a közkereseti társaság) lényege pont abban áll, hogy a tagok, így a beltagok közvetlenül helyt állni kötelesek mindazokért a tartozásokért, melyeket a betéti társaság halmozott fel és amelyeket nem fizetett meg.
Ehhez az szükséges, hogy a betéti társaság vagyona nem fedezi a kötelezettségeit. Mit kell tehát ilyen esetben tenni?
Elszámolási jogvita és lejárt követelés esetén az igényt érvényesítő félnek mindenekelőtt javasolt – igazolható, tehát ajánlott, tértivevényes módon – fizetési felszólítást küldenie külön a betéti társaság és a beltagja vagy beltagjai számára.
Amennyiben ez a peren kívül egyeztetés esetleg eredménytelen lenne, akkor szükséges a következő szintre lépni. Tehát tényleges jogi eljárást, azaz fizetési meghagyásos vagy polgári peres eljárást is kezdeményezni.
Eljárás
Ekkor az eljárást nemcsak a betéti társasággal, mint elsődleges kötelezettel, hanem a beltagokkal szemben is meg kell indítani.
Ugyanis, a követelés csak akkor lesz érvényesíthető és végső soron végrehajtható a beltagokkal szemben, amennyiben ők is perben álltak és velük szemben is marasztaló, jogerős ítélet is született.
Fontos szabály, hogy a beltaggal szemben végrehajtási eljárás azonban csak abban az esetben rendelhető el, amennyiben a betéti társasággal szemben a követelés végrehajtás útján sem volt behajtható, tehát eredménytelen volt a végrehajtás. Ezt nevezik egyébként mögöttes helytállási felelősségnek.
Csalóka a megítélése annak, hogy miként kell helytállnia a beltagnak azokért a követelésekért, amelyek a cégbe történő belépését megelőzően keletkezetek. A Polgári törvénykönyv egyértelmű szabályt tartalmaz erre az esetre.
Eszerint az igényt érvényesítő fél irányába nincs jelentősége annak, hogy a követelés mikor keletkezett.
Az új beltagnak is helyt kell állnia az érintett felé, akkor is, ha a követelés már akkor fennállt, hogy ő beltag lett volna.
Magyarán szólva: a belépő tag a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi taggal azonos módon köteles helytállni. A tagok ezzel ellentétes megállapodása harmadik személyekkel szemben nem hatályos.
Az egy másik kérdés, hogy a beltagok ilyenkor egymás között miként tudnak egymással elszámolni, ezt a társasági szerződés szabályozhatja.
Tehát, ha betéti társasággal szemben fennálló követelésünk lenne, akkor mindenképp javasolt a fentiekre figyelemmel lenni.