A kormány 598/2021. (X. 28.) rendelete értelmében a munkáltató a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki e rendelet hatálybalépése előtt a védőoltást nem vette fel, a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól mentesül.

Mindezt az egészség megóvása érdekében, a munkahely, és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel rendelheti el a munkáltató. Ez a feltétel elég tág teret enged a munkáltatóknak – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Schiffer Zsolt szerint az oltás felvételének határidejét a munkáltató határozza meg, és köteles erről írásban tájékoztatni a munkavállalókat. Ezen kívül fel kell hívni a munkavállalók figyelmét azokra a következményekre, amik a határidő eredménytelen lejártával járnak.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a munkavégzés feltételeként határozhatja meg, tehát nem egyből azonnali hatályú felmondás a következménye, ha valaki nem veszi fel az oltást, hanem a munkavégzésben nem vehet részt az adott munkavállaló. Magyarán fizetés nélküli szabadságot rendelhet el a munkáltató.

Ugyanakkor amennyiben a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számított egy év eltelt, és a munkáltató az oltás felvételét, vagy egészségügyi okból származó mentességét nem igazolja, a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt.

Mentességet az kaphat az oltás felvétele alól, akinek az oltás beadása egészségügyi indokból ellenjavallt. Ezt orvosi szakvéleménnyel kell igazolni a munkáltató által megadott határidőre.

Tekintettel arra, hogy a rendelet a munkavégzés feltételeként szabja meg az oltás felvételét, így a már szülési szabadságon lévő munkavállalók, vagy esetleg CSED, GYED, GYES alatt otthon lévő anyukák számára nem írható elő kötelezően az oltás felvétele.

A kormány 599/2021. (X. 28.) rendelete a koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről ad tájékoztatás.

Először is tisztázzuk, hogy ki számít állami, vagy önkormányzati intézménynél foglalkoztatott személynek. Mivel ez sokak számára rendkívüli jelentőséggel bír, a teljes körű felsorolást nem mellőzhetjük.

E rendelet alkalmazásában foglalkoztatott: a köznevelési, szakképzési, felsőoktatási, kulturális intézményeknél, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél, honvédségnél, bentlakásos ellátást nyújtó szociális szolgáltatónál, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél foglalkoztatott személy.

Ezen kívül a a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) hatálya alá tartozó szervnél, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény hatálya alá tartozó szervnél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV szj.tv.) hatálya alá tartozó szervnél foglalkoztatott személy.

Fontos tisztázni, hogy csak abban az esetben kell alkalmazni, ha az intézmény állami vagy önkormányzati fenntartásban működik. Tehát a nem állami, vagy önkormányzati fenntartású óvodák, iskolák és egyéb intézmények dolgozóira nem terjed ki a rendelet.

Ami jelentős eltérés az Mt. szerinti munkavállalókhoz képest, hogy az ő esetükben nem a munkáltató szabja meg az oltás felvételének időpontját, hanem a rendelet határozza meg azt. A rendelet alkalmazásáról önkormányzati intézmények esetében a polgármester, illetve főpolgármester dönthet.

Az egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát 2021. december 15. napjáig felvenni, ha a foglalkoztatott munkavégzés során ügyfelekkel rendszeresen találkozik. Ha nem rendszeresen dolgozik ügyfelekkel, akkor 2022. január 31. napjáig.

A kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltó orvos által meghatározott időpontban köteles felvenni a foglalkoztatott.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A foglalkoztató köteles november 15. napjáig írásbeli tájékoztatást adni a fentiekről, majd felszólítani a foglalkoztatottat, ha az oltást a rendeletben foglalt határidő lejártát követően sem vette fel, és nem igazolta az egészségügyi okból származó mentességet.

A mentesség ugyanúgy orvosi szakvéleménnyel igazolható, és ennek hiányában a foglalkoztatottra váró következmények megegyeznek a korábban leírtakkal: fizetés nélküli szabadság, majd egy év után azonnali hatályú felmondás.

Maszk viselése, nem csak utazás közben:

A kormány (külön rendeletben) az ismét növekvő fertőzésszám hatására kötelezővé tette a maszk hordását a tömegközlekedési eszközökön, és ezekhez kapcsolódóan néhány helyszínen. Főszabály szerint mindenki köteles a tömegközlekedési eszközön utasként, illetve az ott történő munkavégzés során maszkot oly módon viselni, hogy az orrot és a szájat eltakarja.

Ez alól kivétel a sofőr, ha zárt fülkében tartózkodik. Kötelező még a maszk viselése a pályaudvarok, az állomások, illetve a megállóhelyek utasforgalom számára megnyitott részein, valamint a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló azon munkahelyein, ahol az utasok és a dolgozók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek.

Aki a maszkot nem hajlandó viselni, nem vehet részt a tömegközlekedésben, köteles a tömegközlekedési eszközt, vagy az adott helyszínt az üzemeltető felszólítására elhagyni. Amennyiben ezt felszólításra nem teszi meg, az üzemeltető alkalmazottja rendőri intézkedést kérhet.

Kivételt képeznek a hatodik életévét be nem töltött kiskorúak, valamint értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve autizmus spektrumzavarral élő személyek.

https://das.hu/