A munkavállalónak tudnia kell, hogy kamerával figyelik a munkavégzését. Nem lehet rejtett kamerával, mikrofonnal figyelni az alkalmazottakat. A D.A.S. JogSzerviz szakértőjének kétrészes írásának második részét olvashatják, az első rész itt érhető el.

A munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. E körben is a feltétlenül szükséges mértékben és a cél elérésével arányos eszközökkel.

Hogy mi volt arányos és szükséges? Ezt mindig az adott helyzetben dönti el a bíróság, hatóság – hangsúlyozta dr. Schiffer Zsolt.

Ellenőrzés keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja. Fontos tehát a tájékoztatás, tehát a munkavállalónak tudnia kell, hogy kamerával figyelik a munkavégzését.

Nem lehet rejtett kamerával, mikrofonnal figyelni az alkalmazottakat, pláne ha azt az öltözőbe, vagy a szekrényébe helyezik el.

A hatóság a kamera elhelyezésével kapcsolatosan ajánlásokat fogalmazott meg. Ezen ajánlás értelmében a kamerás megfigyelést elsődlegesen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, vagyonvédelem céljából lehet alkalmazni.

Kifejezetten rögzíti azt is az ajánlás, hogy nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót figyelne meg. (tehát pl. az egyik alkalmazott íróasztalába, pultjába rejtett kamera akkor is tilos, ha a munkavállaló tud róla).

Nem lehet kamerát alkalmazni olyan helyiségben, amely az emberi méltóságot sértheti (például zuhanyzóban, öltözőben, vagy WC-ben) Továbbá olyan helyiségben sem lehet kamerát felszerelni, ahol a munkavállalók a munkaközi szünetüket töltik.

Felmerül a kérdés, hogy ha a munkavállaló az ilyen helyiség mentességét kihasználva követi el a bűncselekményt, akkor mit tehet a munkáltató? Álláspontunk szerint ilyenkor meg kell teremteni a tettenérés körülményeit, ha a munkáltató gyanítja, hogy meglopják.

Ugyanakkor, ha a konkrét bűncselekmény bizonyítása érdekében, csak ebből a célból és erre az időre készít egy képfelvételt, vagy hangfelvételt a munkáltató, akkor a büntetőeljárásban azt felhasználhatják.

Forrás: Shutterstock

Fontos tisztázni, hogy ez esetben megsérti a munkavállaló személyiségi jogait, és a kamerák elhelyezésére vonatkozó előírásokat, és talán polgári peres eljárás, vagy hatósági vizsgálat is indulhat vele szemben.

Ám a büntetőeljárásban ettől még felhasználható olyan bizonyíték, ami az elkövető személyiségi jogainak megsértésével került rögzítésre, ugyanis ilyen esetben a bűncselekmény felderítéséhez nagyobb érdek fűződik, mint az elkövető személyiségi jogának védelméhez.

Ez nem vonatkozik a hatóság általi, leplezett eszközök jogszerűtlen alkalmazására, és az így beszerzett bizonyítékra, ne keverjük össze a kettőt.

https://das.hu/