Közlekedési baleset részesének lenni nem egy jó élmény. Különösen akkor, ha annak a balesetnek az okozói mi magunk vagyunk. Lehetséges, hogy még büntetőeljárás is indul, mely még inkább megviseli az érintett feleket. A felek közötti konfliktus rendezésére adhat megoldást a közvetítői eljárás is. Most ennek szabályait tekintik át a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Az általános közvélekedés leegyszerűsítve az, hogy büntetőügyekben nem lehetséges „elkerülni" a büntetőeljárás lefolytatását. Létezik azonban kivétel, mely nagy részben a bíróságok tehermentesítése és a felek bűncselekménnyel kapcsolatos esetleges konfliktusainak megoldása érdekében kerül lefolytatásra. Ez a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás.

Mi a célja a közvetítői eljárásnak?

A közvetítői eljárás alapvető célját maga a törvény is meghatározza. Eszerint, a közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezeli az elkövető és a sértett között.

Alapvető célja, hogy a hatóságtól, bíróságtól független közvetítő segítségével a felek között olyan megállapodás jöjjön létre, mely a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegíti.

Mely büntető ügyekben lehetséges a közvetítői eljárás?

Nem minden bűncselekmény elkövetése esetén van arra mód, hogy közvetítői eljárást folytassanak le.

Ugyanis kizárólag a Büntető Törvénykönyv alapján, a legfeljebb ötévi szabadságvesztéssel büntetendő élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokban van mód a közvetítői eljárásra.

Konkrétan ilyen eset lehet a közlekedési baleset okozása, vagy a rágalmazás is. A fentieken túl, ahhoz, hogy közvetítői eljárást lehessen alkalmazni, mindkét félnek kell a hozzájárulása. Előzetesen azonban a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését be kell, hogy ismerje, majd az ügyészség felé mindkét félnek nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárulnak a közvetítői eljáráshoz.

Ha mindez megtörténik és nem áll fenn a törvény által meghatározott kizáró ok, akkor az ügyészség 6 hónapra felfüggeszti az büntetőeljárást. A közvetítői eljárást pedig már a mediátor fogja lefolytatni, a felek bevonásával.

Hogy néz ki maga az eljárás a mediátor előtt?

A mediátor egy kötetlenebb egyeztetésre idézi a feleket, ahol a jogi képviselet nem kötelező. Persze az eljárási szabályokat a törvény szigorúan meghatározza, de itt mégis egy kevésbé jogi eljárásról beszélünk.

A közvetítő „beszélteti" a feleket, már-már egy jól eső beszélgetésnek tűnhet az egyeztetés a kívülálló személyek számára. Ugyanakkor ez a beszélgetés valójában arra hivatott, hogy mindkét fél rendezze a másikkal szembeni konfliktust és mindkettőjük számára egy elfogadható megállapodás szülessen.

A megállapodás lényege a jóvátétel felajánlása és elfogadása. Ez a jóvátétele lehet egy gesztus, például maga a bocsánat kérése és annak elfogadása, de lehet valamilyen pénzösszeg megfizetése is.

Forrás: Thinkstock

A jóvátétel megfizetése egyértelműen a büntetést hivatott helyettesíteni, az egy esetleges sérelemdíj követelés összegébe nem számít bele.

Ha a felek megegyeznek, akkor a közvetítő a megállapodásukat írásba foglalja, majd az aláírást követően továbbítja az ügyészség számára. Ha azt az ügyészség is jóváhagyja és a jóvátételt is teljesíti a terhelt, akkor a közvetítői eljárás sikeres volt és az ügyészség is megszünteti a büntetőeljárást.

Ellenkező esetben a büntetőeljárást az ügyészség tovább folytatja és immáron az eredeti szabályok szerint fogják lefolytatni azt.

Összefoglalva tehát: büntetőügyekben a közvetítő, azaz mediátor bevonása és a felek közötti megegyezés nagyon hasznos lehetőség, mivel egyrészről mentesíti a bíróságokat is, de legfőképp elősegítheti azt, hogy a felek mégiscsak megbékéljenek egymással.

https://das.hu/