A Munka törvénykönyve kimondja, hogy a munkaszerződés teljesítése során – főszabály szerint – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ez egyfajta zsinórmértéket jelent a felek magatartására vonatkozóan. A D.A.S. JogSzerviz szakértője kétrészes írásában elemzi a részleteket. Most a második részt olvashatja, az első itt érhető el.

A Munka törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy tilos a joggal való visszaélés – mutatott rá dr. Bálint Boglárka. Joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

A felsorolás ugyanakkor egyáltalán nem teljes, minden olyan magatartás ide sorolható, amikor azt tapasztaljuk, hogy a döntés, utasítás formálisan jogszerű ugyan, tételes jogszabályt nem sért, ugyanakkor annak mögöttes célja van. E mögöttes cél pedig az, hogy a másik fél érdekeinek, jogainak csorbítása.

Jogos gazdasági érdek, munkavállaló magatartása és üzleti titok védelme

A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A munkavállalóra még munkaidején kívül is vonatkozik e szabály.

Napjainkban a közösségi oldalak terjedésének köszönhetően is egyre több olyan peres eljárásra kerül sor, ahol a munkavállalók a munkaviszonnyal, munkakörülményekkel kapcsolatos rossz tapasztalataikat a közösségi médiában teszik közzé.

Ezekben az esetekben, amennyiben a közzétett tartalom közvetlenül és ténylegesen alkalmas a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére, úgy a munkáltatók jogosan léphetnek fel ezzel szemben.

Forrás: Shutterstock

A munkavállaló tehát a véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja.
Talán egyértelmű, hogy a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni.

Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan, üzleti titoknak nem minősülő adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.

Összefoglalás

A munkaviszony során tanúsítandó magatartások kereteit a Munka törvénykönyvében az általános magatartási követelmények határozzák meg.

E szabályok ugyan nem feltétlenül olyan konkrét rendelkezéseket tartalmaznak, mint a törvény részletszabályai, azonban jogvitás kérdésekben igenis helye lehet visszanyúlni ezekhez.