Nagyon fontos, hogy aki vagyonát, vagy vagyonának jelentős részét kriptoeszközökben kívánja átörökíteni, időben és körültekintően járjon el úgy a vagyontervezés, mint a végrendelkezés tekintetében és örökösei érdekében szakértő segítséget vegyen igénybe – hívják fel a figyelmet a KRS Ügyvédi Iroda szakértői.

Salvador példáját követve, Ukrajna is készül a teljesen digitalizált gazdaságra való áttérésre, amelynek keretében a Bitcoint is törvényes fizetőeszköznek fogják tekinti a jövőben. A bevezetést komolyan fontolgatók között ott van továbbá Argentína, Brazília és Panama is.

A fejlődő országokban egyre erősödő tendencia mögött gazdasági és politikai okok éppúgy meghúzódnak és bár Magyarországon ez a kérdés egyelőre nincs napirenden, mégis a világgazdasági tendenciák szükségessé tették, hogy a magyar jogrendszerbe is elkezdjen beépülni a kriptoeszközök fogalmi rendszere és tisztuljon a vonatkozó adózási szabályozás.

A nemrég elfogadott jogi szabályozás szerint kriptoeszköznek minősül „az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy más hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható". Ennek megfelelően a kriptovaluták nem minősülnek pénznek, értékpapírnak vagy követelésnek, hanem átruházható eszközként kerültek kategorizálásra.
Jövedelem meghatározása, kapcsolódó adóteher

Az új szabályozás a korábbinál jelentősen kedvezőbb adózást tesz majd lehetővé a magánszemélyek számára, mert a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek alapján az adóévben elért ügyleti nyereség után kell 15 % személyi jövedelemadót fizetni, azaz a költségek elszámolhatóak lesznek és emellett lehetőség lesz a korábbi évek veszteségeinek a figyelembevételére is.

Jövedelem tehát akkor keletkezik, ha az adóévben elért ügyleti nyereségek együttes összege meghaladja a tárgyévben realizált ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó díjak, jutalékok együttes összegét. Nem lehet ügyleti bevételt megállapítani akkor, ha az ügyletből származó bevétel nem haladja meg a minimálbér 10%-át.

Ez utóbbi rendelkezés azonban csak akkor alkalmazható, ha a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, és az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.

Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköz átruházása, átengedése (a joggyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni.

Kiadásként pedig a kriptoeszköz megszerzése során a törvényben nevesített jogcímeken a tárgyévben felmerült költségek vehetők figyelembe (pl. kriptoeszköz vásárlása esetén a megszerzésre fordított kiadás, míg bányászata esetén az ezen tevékenység végzése során felmerült költségek).

Ha az adóévben az összes ügyleti veszteség meghaladja az összes ügyleti nyereség összegét, akkor a veszteséget elszenvedett magánszemély élhet az adókiegyenlítés lehetőségével. Az adókiegyenlítés során a magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségének „adótartalmát" az éves adóbevallásában megfizetett adóként érvényesítheti.

Az új szabályok alapján a kriptoeszköz értékesítéséből származó jövedelem már nem az összevont adóalap részét képezi, hanem külön adózó jövedelemnek minősül, és azután szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni.

Adóköteles jövedelem pedig csak akkor keletkezik, mikor kriptoeszközt már nem kriptoeszközre vált át a magánszemély, azaz nem zártkörű ügylet keretében, hanem bárki számára megköthető, elérhető ügylet keretében enged át kriptoeszközt magánszemély más számára és ezért nem kriptoeszköz formában szerez vagyoni értéket. Mindaddig amíg kriptoeszközök között mozog a befektetés, nem keletkezik adókötelezettség.

Ez a 15%-os adómérték a legtöbb európai államban alkalmazotthoz képest jóval alacsonyabb, bár bizonyos európai országokban, így pl. Szlovéniában, Németországban, Máltán és Portugáliában a magánszemélyek esetében a hosszabb távon tartott kriptoeszköz befektetésekből származó jövedelmet nem terheli személyi jövedelemadó, így ezek az országok válnak valószínűleg a kapcsolódó adótervezés célországaivá a jövőben.

Amnesztia

Az új szabályt 2022-től kell alkalmazni, de amnesztia jelleggel, mindazok számára, akik elévülési időn belül kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel szerzett adóköteles jövedelmüket korábban nem vallották be, ezt most utólagosan, jogkövetkezmények nélkül megtehetik a 2022. évi személyi jövedelemadó bevallásukban, az új, kedvezőbb szabályozás szerint.

Vállalkozások adózása

Vállalkozások esetében a kriptoeszközökből származó nyereség ugyanolyan profitnak számít, mint bármely más tevékenységből származó eredmény, így az adott cégformának és adózási módnak megfelelő adóalap számítás és adózás alá esik. Amire érdemes odafigyelni, hogy mivel nem minősülnek értékpapírnak, így jelenleg a számviteli nyilvántartásokban követelésként kell nyilvántartani a kriptoeszközöket.

Hogyan juthatunk kriptoeszközhöz?

A jogszabály meghatározza a kriptoeszközök megszerzésének különféle módjait is, az alábbiak szerint:
• kriptoeszköz előállításával (bányászat)
• vásárlásával,
• vagyoni érték átruházása, átengedése fejében,
• tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként.

Az utolsó szerzési mód, a kriptoeszköz tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként történő elfogadása lehetőségének jogszabályba iktatása a kriptoeszközök fizetési módként történő elismerésének előszobája lehet Magyarországon is.

Az öröklés buktatói

A kriptobefektetések terjedésével egyre fontosabbá válnak a kriptoeszközökben tartott vagyon öröklésének kérdései. Az örökléssel kapcsolatban speciális szabályok idáig nem kerültek kialakításra Magyarországon, de a személyi jövedelemadó törvény mostani kapcsolódó módosításának a fent már részletezett megközelítése, azaz, hogy pénzre történő átváltás hiányában nem keletkezik adóztatandó jövedelem, kedvező alapot adhat a kriptoeszközben történő vagyonfelhalmozásra, vagyontervezésre, beleértve az öröklést is.

Fotó / Shutterstock

Körültekintően kell azonban eljárni, ha valaki tőzsdén tárolt kripteszközt kíván átörökíteni, tekintettel arra, hogy a tőzsdék jelenleg külföldi joghatóság alá tartoznak, így az örökös egyelőre hosszas és nehézkes örökösödési eljárásnak nézhet elébe (bár a mind szélesebb körű elterjedéssel ennek gyakorlata valószínűleg majd olajozottabbá válik).

Nem könnyebb a helyzet sajnos a tőzsdén kívül tárolt kriptoeszközök esetében sem, mert itt maga a technológia nem engedi a privát kulcs birtokosának beleegyezése nélkül a kriptovaluta átadását harmadik személy számára. Szükséges továbbá felkészíteni, beavatni az örököst a kriptoeszközök működési mechanizmusába, a befektetés sajátosságaiba, mert a hagyományos banki tranzakciókkal ellentétben, a kriptoeszközökhöz kapcsolódó tranzakciók visszahívására nincs lehetőség, egy rossz, hibás utalás esetében köddé válhat az örökség.

Ezért nagyon fontos, hogy aki vagyonát, vagy vagyonának jelentős részét kriptoeszközökben kívánja átörökíteni, időben és körültekintően járjon el úgy a vagyontervezés, mint a végrendelkezés tekintetében és örökösei érdekében szakértő segítséget vegyen igénybe – tanácsolták végezetül a KRS Ügyvédi Iroda szakértői.