Jeges, csúszós úton akár gyalogosan, vagy valamely tömegközlekedési járműről leszállva a megállóban, akár úttesten valamilyen járművel is baleset részesei lehetünk. Az esetleges kártérítési igény érvényesítésének irányát és módját ugyanakkor az határozza meg, hogy gépjárművel, vagy anélkül ért valakit baleset, tehát, hogy az milyen körülmények között következett be – mondták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Téli időszakban a járdák és tömegközlekedési megállók jégmentesítése annak a kötelezettsége, akinek a kezelésébe vagy tulajdonába tartozik az érintett járda, szakasz. Elsősorban azt kell megállapítani, hogy a járda, vagy a megálló, melyen a baleset bekövetkezett kinek a kezelésében áll?
Ugyanis abban az esetben, ha bizonyítható, hogy az illető az üzemeltetési, jég és hómentesítési kötelezettségének elvárható gondossággal nem tett eleget, akkor a polgári jog szabályai alapján, kártérítési kötelezettsége áll fenn.
A fővárosban a tömegközlekedési megállóhelyek fenntartása a közlekedési vállalat feladatkörébe tartozik, míg az utak takarítása az egyes önkormányzatok feladata, addig a járdák tisztítása akár az érintett társasházak felelőssége is lehet.
Az előzőekből látszik, hogy igen átláthatatlan az, hogy éppen kinek a feladata volna az érintett szakasz kezelése, éppen ezért célszerű a kárigény bejelentését az önkormányzatoknál vagy a fővárosnál kezdeni, ha pedig megállóban történt a baleset, akkor pedig azt, a tömegközlekedési vállalatnál megtenni.
Csúszós balesetek gépjárművel
A gépjárművek esetén, a fentiekhez hasonlóan azt kell vizsgálni először, hogy az adott útszakasz kinek a kezelésében áll. Itt jelentősége van annak is, hogy az útfenntartó síkosság mentesítésnek eleget tett-e, ellenőrizte-e a jogszabály szerinti gyakorisággal a szóban forgó útszakaszt.
Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a gépjármű vezető vajon a közlekedési és az útviszonyoknak megfelelően választotta-e meg a sebességet, illetve műszakilag az időjárásnak megfelelő gumiabroncsot használt-e?
Ezek együttes vizsgálatával és mérlegelésével derülhet az ki, hogy miként, milyen eséllyel érvényesíthető a kártérítési igény.
Milyen igények terjeszthetőek elő?
A károsultnak azt kell bizonyítania, hogy a káresemény hol és milyen körülmények között következett be. Ennek bizonyítására alkalmas bizonyítási eszköz a tanúnyilatkozat és a fotó is.
Ezért lényeges, hogy amennyiben a baleset időpontjában és helyszínén megoldható, akkor célszerű tanúk nyilatkozatát beszerezni, egyben akár mobiltelefonnal az érintett helyszínről felvételt készíteni.
Súlyosabb esetben – mondjuk közlekedési baleset esetén – feltétlenül ajánlott a rendőrség értesítése is. A károsultnak azt is bizonyítania kell, hogy pontosan milyen káresemény következett be és ezzel kapcsolatosan milyen kárigénye keletkezett.
Ha valamilyen sérülést szenvedett el a károsult, akkor ennek igazolására szolgál az orvosi dokumentáció. A kárigény összegben történő meghatározása azonban már összetettebb kérdés.
Ugyanis itt szóba jöhet például egy aktív munkavállaló vonatkozásában a fekvőbeteg ellátás (például fekvőgipsz, vagy kórházi kezelés) miatt, a munkabére és a táppénz összege közötti különbözeti összeg érvényesítése, vagy egyéb, más kár.
Ha súlyos, hosszabb a gyógyulási idő, esetleg maradandó sérülés következik be, akkor az sem kizárt, hogy sérelemdíjat követeljen a károsult.