Ha azt mondjuk, hogy a karácsonyi ünnepek közeledtével általában a lakosság nagy költekezésbe kezd, nagyot nem tévedünk. A gyakori internethasználatnak, kényelemnek, vagy éppen az állandósuló járványnak köszönhető-e az, hogy egyre népszerűbbek a webáruházak? A lényeg az, hogy ekkor is érdemes néhány, a fogyasztókra vonatkozó jogokkal is tisztában lenniük a vásárlóknak. A D.A.S. JogSzerviz szakértői sietnek az olvasók segítéségére.
Az internetes vásárlás kétségtelenül kényelmes, gyors, bármikor elérhető, plusz könnyen meggondolhatja magát a fogyasztó. Az előnyök mellett azonban nem árt, ha tudatos vásárlóként tekintünk a netes vásárlásokra és tájékozódunk.
A veszélyek
Az internetes vásárlás igen vonzó, ugyanakkor sok kockázatot is magában hordoz. A cél éppen ezért az, hogy a vásárló tudatos legyen és előre számoljon a lehetséges kockázatokkal is. A legtöbb problémát jellemzően az okozza, hogy a fogyasztónak fogalma sincs arról, hogy mennyire megbízható az érintett weboldal, melyen keresztül vásárol.
Ha országon belüli vásárlásról van szó, akkor könnyen ellenőrizhető az érintett webshop, akár a fogyasztóvédelmi hatóság közzétételi listája alapján is. Emiatt nemcsak a honlapon közzétett szerződési feltételeket érdemes átolvasni, hanem javasolt a céget is ellenőrizni, akár a fogyasztóvédelem honlapján, vagy egyéb fórumokon.
A megbízható kereskedők, az erre vonatkozó tanúsítványukat általában fel is tüntetik a honlapjukon. De azok a kereskedők, melyek megbízhatatlanok, általában a honlapon fel sem tüntetik az alapadataikat, vagy a vásárlás szabályait.
Általánosságban elmondható az is, hogy minél ismertebb boltból vásárlunk, annál kisebb a valószínűsége annak is, hogy átverés áldozataivá válunk. Gyakori probléma, hogy neve nincs webáruházról, vagy esetleg közvetítő oldalon keresztül vásárol valaki és utólag derül az ki, hogy a termék mégsem olyan, mint amilyennek leírták, vagy meg sem kapja azt.
Tudni kell, hogy ilyenkor igen nehézkes az igényérvényesítés, főleg, ha az is kiderül, hogy valamilyen ázsiai országból történt meg a rendelés. Ez utóbbi esetben az érintett vásárlók általában bottal üthetik a pénzük nyomát.
Tehát, minden esetben érdemes a webshopot a lehető leginkább ellenőrizni. Ha bármilyen kétely merülne fel a megbízhatóságával összefüggésben, akkor inkább ne vásároljanak onnét. Ha pedig fizetésről van szó, akkor használjanak olyan banki megoldást (például elkülönítetten csak netes vásárlásra vonatkozó netszámlát), megfelelő banki védelmet, vagy fizetési oldalt, mely megfelelő védelem nyújt az adathalászokkal szemben.
Ha kellőképpen körbejárta a vásárló az érintett weboldalt és minden gond nélkül megkapta a terméket, akkor a magyar joghatóság alá tartozó esetekben térjük át a jellemző fogyasztói jogokra. írásunk második része is e speciális előírásokkal foglalkozik.
Ki minősül fogyasztónak?
Fogyasztónak minősül általában az a természetes személy, aki önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el, köt szerződést egy gazdálkodó szervezettel. Tehát tipikusan ilyen esetnek minősül, ha valaki magánszemélyként egy kereskedő cégnél vásárol magáncélra egy rádiót.
Ha két gazdálkodó szervezet kerül jogviszonyba az adásvétel során, a nem minősül fogyasztói szerződésnek sem. Mindennek azért van jelentősége, mert a hatályos polgári jogi szabályok a fogyasztók számára plusz, ha úgy tetszik: előnyösebb jogokat állapított meg. Ezek pedig az alábbiak:
Ha mégsem kell a megvásárolt termék
Megvan az az előnye, hogy a fogyasztó, amennyiben interneten keresztül vásárol, és esetleg meggondolja magát, meghatározott rendelkezések figyelembe vételével elállhat a szerződéstől. Ennek következménye, hogy a kereskedőnek vissza kell fizetnie a vételárat, míg a fogyasztónak vissza kell adnia a terméket.
Az elállás a termék átvételének napjától számított 14 naptári napon belül illeti meg a fogyasztót. Az elállást írásban kell közölni a kereskedővel, melynek elősegítése érdekében a kereskedők általában egy nyomtatványt is biztosítanak. Előny, hogy az elállást nem kell a fogyasztónak indokolnia, ezért tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy milyen okból gyakorolja a fogyasztó ezt a jogát és különösebben bizonyítania sem kell az indokát.
Vannak azonban olyan termékek, melyek esetén kizárt, hogy a fentiek szerinti elállási joggal éljen a fogyasztó.
Ekként nem illeti meg a vevőt az elállás joga a lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvételek, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta, vagy a hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében, az előfizetéses szerződések kivételével, illetve a nyilvános árverésen megkötött szerződések esetében sem.
Ez előbbiek csak néhány példát ölelnek fel. Az érintett kormányrendelet ugyanis ténylegesen megnevezi azokat az eseteket, melyekben az elállás joga nem gyakorolható.
Gondot szokott jelenteni az, hogy a visszaszállítás költségeit kinek kell viselnie? A rendelet szerint alapvetően a fogyasztót terheli a költség. Ugyanakkor a vállalkozó már eleve rendelkezhetett akként az általános szerződési feltételekben, hogy ezt is magára vállalja. Ebben az esetben a vállalkozó viseli az ezzel járó kiadásokat is.
Kötelező jótállás
A hatályos jogi szabályozás alapján egyes tartós fogyasztási cikkek vonatkozásában kötelező a kereskedőnek jótállást biztosítania a vevő számára. Ezt is külön rendelet szabályozza. E rendelet a mellékletében sorolja fel azokat a termékeket, melyeket a kötelező jótállás tekintetében tartós fogyasztási cikkeként értékel.
Itt van egy összehatár is, mely 10.000,- Ft. Tehát ezen összeghatár alatt semmiképpen sem köteles a jogszabály erejénél fogja kötelező jótállást biztosítani az eladó.
A teljesség igénye nélkül tartós fogyasztási cikknek minősülnek a kerti, a háztartási, vagy konyhai kisgépek, a gyógyászati segédeszközök, vagy a riasztó, jelzőberendezések, gyermekgondozási cikkek, a hangszerek, ékszerek, bútorok, és még sok, sok más termék is.
Miért van jelentősége a fentieknek?
Elsősorban azért, mert ha a megvásárolt termék hibás volna, esetleg nem felelne meg a szerződésben foglaltaknak, akkor könnyebb a fogyasztó igényérvényesítése is. Ekként a fogyasztónak megvan az a lehetősége, hogy amennyiben a jogszabályban meghatározott értékű termék, a hozzárendelt időtartamon belül meghibásodik, akkor jó eséllyel érvényesítheti a hibás teljesítésből eredő igényét.
Nevezetesen: a 10.000,- Ft és 100.000,- Ft közötti vételár esetén 1 évig, a 100.000,- Ft és 250.000,- Ft közötti vételár esetén 2 évig de már a 250.000,- Ft feletti vételár esetén 3 évig terheli a jótállási kötelezettség az eladót.
A vevőnek ekkor azt kell bizonyítania, hogy a hibajelenség fennáll és az a jótállás időtartama alatt következett be és hogy megfelelő időn belül bejelentette a problémát az eladó számára.
Ekkor – választása szerint – vagy kijavítást, illetve kicserélést követelhető, vagy ha ezeket nem teljesíti az eladó, akkor áttérhet más hibás teljesítésből eredő igényre, így jelentős hiba esetén akár a szerződéstől való elállásra is.
Ha pedig az eladó vitatja a követelést, akkor a bizonyítási teher is őt terheli, hogy kimentse ez alól magát és esetleg azt bizonyítsa, hogy a hibáért a vevő felel, például azért, mert nem rendeltetésszerűen használta a terméket.
Egyébként még egy nagyon jó kis előnye van az ilyen szerződéseknek. A rendelet ugyanis azt is kifejezetten előírja, hogy amennyiben a fogyasztási cikk hibás és ezt a fogyasztó a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított 3 munkanapon belül jelzi az eladó számára, akkor egyből csereigényt is támaszthat.
Ebben az esetben az eladó nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.