Jó tanácsok magánszemélyeknek a bíróságok hatásköréről és illetékességéről (1. rész)

http://www.dreamstime.com/stock-photo-green-paragraph-image8677990

A bíróságokra érkező peres ügyek száma évente meghaladja az egymillió ügyet. A statisztika alapján a 2016. évtől egy meredek zuhanást követően 1,4 millióról 1,1 millióra teszik az évente induló peres eljárások számát, egy 2020. évben készült elemzés alapján. A visszaesés oka, az új eljárásjogi törvény hatályba lépése, mely jelentősen megnehezítette a peres eljárások vitelét, mind a jogi képviselők, mind pedig a jogi képviselő nélkül eljáró felek számára. A D.A.S. JogSzerviz szakértője kétrészes írásában arra kínál választ, hogy amennyiben egy peres eljárás megindítása mellett döntöttünk, miképp tudjuk kiválasztani, melyik bíróság lesz jogosult eljárni az ügyünkben. Az írás első részét olvashatják.

Első körben mindig azt kell megnézni, hogy milyen bíróság előtt kell megindítani a peres eljárást – hangsúlyozta elöljáróban dr. Sáfrány Írisz.

Első fokon a járásbíróságok járnak főszabály szerint. Ez alól kivételt képeznek a munkaügyi perek, az olyan vagyonjogi perek, amelyek pertárgyértéke meghaladja a 30 millió forintot, a személyi állapotot érintő perek és a végrehajtási perek. Ezekben a perekben első fokon a törvényszék jár el. Ezt nevezik hatáskörnek, amely az ügy tárgya alapján jelöli ki, hogy melyik bíróság jogosult eljárni.

Ha megállapítottuk, hogy milyen bíróságot kell keresnünk hatáskör alapján, a következő lépés annak megvizsgálása, hogy a pert hol kell megindítani földrajzilag, ezt nevezik illetékességnek. Magyarországon 113 járásbíróság van, így ha csak annyit tudunk az ügyünkről, hogy járásbíróság előtt kell megindítanunk, akkor lesz miből válogatnunk.

A főszabály az, hogy a peres eljárást az alperes lakóhelye szerint kell megindítanom. A felperes az a személy, aki beadja a keresetet, az alperes az, akivel szemben a keresetben előadott követelést támasztják. Mivel a keresetindítás nem lehetséges anélkül, hogy az alperes ismert legyen, így meg kell nézni, hogy az alperes lakóhelye szerint melyik bíróság az illetékes.

Ha megvan az alperes lakóhelye, akkor célszerű a www.birosag.hu oldalon található illetékességkeresőt használni. Ebbe a rendszerbe az összes magyarországi település betáplálásra került és a helységnév beírásával lekérdezhető, hogy azon a településen melyik törvényszék, illetve járásbíróság az illetékes.

Ha az alperes belföldön nem rendelkezik lakóhellyel, akkor tartózkodási helye az irányadó, ha a tartózkodási helye külföldön van, akkor az utolsó belföldi lakóhelye szerint kell megindítani a pert. Ha belföldi lakó- vagy tartózkodási hellyel sosem rendelkezett, akkor a felperes lakóhelye szerinti bíróság lesz az irányadó.

Ha egy céggel kell perre mennünk, akkor a céget perelhetjük a cég székhelye szerint vagy ahol a jogvitában érintett ügyben eljáró, képviseletére hivatott szerv, illetve szervezeti egység a működését kifejti.

Ez az általános szabály, és most nézzük a speciális szabályok egy részét, amelyek igyekeznek megkönnyíteni az életünket.

Kizárólagos illetékesség

A polgári eljárásjogi törvény két esetben jelöli meg a kizárólagos illetékességet, mely azt jelenti, hogy a pert ezekben az ügyekben máshol nem lehet megindítani.

Egyrészt fogyasztói jogvita esetén, ha a vállalkozás indít pert a fogyasztó ellen, akkor a fogyasztó lakóhelye szerinti bíróság lesz az illetékes. A másik eset, ha a per tárgya felelősségbiztosítási szerződésből ered, akkor a károkozótól eltérő, harmadik személlyel szemben érvényesített követelés iránti pert, a károsult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt kell megindítani.

Forrás: Milous Chab - Dreamstime

Ez konkrétan azt jelenti, hogy ha volt egy autóbaleset, ahol mi vagyunk a károsultak, akkor a biztosítót a mi lakóhelyünk szerinti bíróság előtt kell perelni. Ez azért praktikus, mert a nagy biztosítók székhelye Budapesten van. Ha mi mondjuk Békéscsabán élünk, nem lenne kellemes tárgyalásonként felszaladgálni Budapestre, autózzon csak a biztosító képviselője....

Kizárólagosan illetékes még az a bíróság is, akit a felek külön megállapodásban kikötöttek.

Tehát már a szerződéses jogviszony keletkezésekor megállapodhatnak abban a felek, hogy ha esetleg közöttük vita lenne, akkor azt melyik bíróság bírálja el.

Ilyen rendelkezést a felek tehetnek írásban, szóban, írásbeli megerősítéssel, olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak, vagy nemzetközi kereskedelemben, olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyet a felek ismertek vagy ismerniük kellett.

Fontos, hogy ahol a törvény előírja a kizárólagos illetékességet, ott a felek nem dönthetnek másképp. Tehát egy vállalkozás nem köthet olyan szerződést a fogyasztóval, ahol a fogyasztó előre lemond arról, hogy egy esetleges jogvita esetén a fogyasztó lakóhelye szerint induljon meg a per.

Vannak olyan bíróságok, amelyeket nem lehet választani a vagyonjogi perek eldöntésére. Ilyen bíróság a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék, míg járásbíróság illetékességébe tartozó ügyekben a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

Ezeken a bíróságokon anélkül is van elég ügy, hogy a felek külön kikötnék őket.

A fenti tájékoztató az hatáskör és illetékesség legfontosabb szabályait tartalmazza, azonban peres eljárás esetén célszerű előbb áttanulmányozni a jogszabályt, hogy biztosan a megfelelő helyen indítsuk meg az eljárást, valamint nem árt kikérni egy jogász állásfoglalását is.

(A kétrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)

https://das.hu/