Közterület használata az is, amikor sétálunk az utcán, parkolunk a posta előtt, vagy éppen a strandon üzemeltetünk egy lángosos büfét. Mindegyik esetben szem előtt kell tartani, hogy a közterület használata az előírásoknak megfelelően történjen, így például súlyos bírságokkal és helyreállítási kötelezettséggel számolhatunk akkor is, ha lebetonozzuk a házunk előtti közterületet engedély nélkül – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A másik oldalon azonban az önkormányzat számára is vannak korlátok, hogy hogyan és milyen eszközökkel szabályozhatja a helyi közterületek használatát, és e körben sok önkormányzat alkalmaz nem megfelelő módozatokat – fejtette ki dr. Gombolai Éva.

Az önkormányzati törvény szerint a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé tartozik a településüzemeltetés.

Az önkormányzat e körben eljárva gondoskodik a köztemetők kialakításáról és fenntartásáról, a közvilágításról, a kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosításáról, a helyi közutak és tartozékainak kialakításáról és fenntartásáról.

Fontos része továbbá a településüzemeltetésnek a közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, sőt, azon belül a gépjárművek parkolásának biztosítása is.

A törvény megfogalmazása szerint közterület a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. A közterület használata esetén az a kiindulópont, hogy azt rendeltetésének megfelelően bárki használhatja.

Ez a használat azonban nem azt jelenti, hogy valaki kisajátíthatja, vagy egyéni célokra szabadon használhatja. Fontos ezért, hogy az önkormányzat milyen szabályokat hozhat, és milyen megállapodásokat köthet a közterület használatára vonatkozóan.

A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot. Az Alaptörvény azonban rögzíti, hogy az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
Sok településen a közterület használatának szabályait önkormányzati rendelet szabályozza, egyes esetekre pedig közterület-használati szerződést lehet kötni.

Nagyon fontos ugyanakkor, hogy ha az önkormányzat lehetővé teszi a közterület használatát, akkor biztosítson megfelelő garanciákat a szabályozás az önkormányzattal szerződő magánfél számára.

Ez pedig abban az esetben valósul meg, ha az önkormányzat közigazgatási határozatot hoz, amivel szemben fellebbezési jogot is biztosít. Ez azt eredményezi, hogy amennyiben a fellebbezés eredménytelen, a döntés bíróságon is támadható.

Minderre azért van szükség, mert a helyi ügyekben az önkormányzat hozza meg a szabályokat, a kereteket így viszonylag szabadon alakítja saját hatáskörében.

Fotó: Hirling Bálint - Origo

A közterület-használati díj használata fejében a használó díjat köteles fizetni. Ez a díj annak az engedélynek az ára, amelynek birtokában a kereskedő a közterületet vállalkozási tevékenységére használhatja, azaz a vásárlókhoz közterületen is hozzáférhet.

A közterület-használati díjat – annak funkciója miatt – a vásárolt szolgáltatás, azaz a közterület-használat értékéhez kell igazítania az önkormányzatnak. Az értéket befolyásoló tényezők között – egyebek mellett – szerepel a használat módja, időtartama, az elfoglalt terület nagysága és elhelyezkedése.

A vonatkozó bírói gyakorlat követelményként állítja az önkormányzattal szemben, hogy diszkrimináció tilalmát figyelembe véve alkossa meg a használat szabályait és a díj mértékét.

Különösen fontos, hogy ezek a szabályok, amelyek a közterület-használat feltételeit szabályozzák, megfeleljenek az egyértelműség követelményének.