Egyre többen végrendelkeznek Magyarországon, és az is egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy ember több – két–három, de akár tíz – végintézkedést is készít élete során. A közjegyzők tapasztalata szerint, amennyiben több végintézkedés is előkerül a hagyaték eljárásban, abból szinte mindig vita és pereskedés lesz. Ezért készítőjének a korábbiakat még életében érdemes visszavonni, vagy megsemmisíteni. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerint a végrendelet karbantartását is fontos időnként elvégezni, főként akkor, ha az örökhagyó anyagi vagy családi helyzete megváltozik, mert komoly problémákat okozhat, ha a végrendelet nem a tényleges állapotokat tükrözi.

Kevesen vannak tisztában azzal is, hogy a 2014. március 15. előtt készített végrendeleteknél más szabályokat kell alkalmazni a kötelesrészre, mint az újabbaknál, és ezen akár milliók is múlhatnak.

Kétféleképpen lehet örökölni egy elhunyt után: a végintézkedésbe foglalt végakarata szerint, vagy ha ilyen nem maradt utána, akkor a törvényi rendelkezések alapján. A hagyatéki eljárások nagyobb része még utóbbi alapján zajlik, de a közjegyzők tapasztalatai szerint tízből egy örökhagyó már jó előre elrendezi saját vagyona sorsát.

A különféle végintézkedések – elsősorban a végrendeletek, kisebb mértékben az öröklési szerződések – aránya fokozatosan növekszik, összefüggésben azzal, ahogy a rendszerváltás óta egyre nagyobb vagyont halmoztak fel az emberek, így egyre inkább van miről eldönteniük, kire hagyják.

A végrendeletek többsége házilag készül, kisebb része jogász – ügyvéd vagy közjegyző – közreműködésével. Az örökhagyók többsége egyszer készít végrendeletet, de egyre gyakoribb, hogy valaki frissíti, karbantartja a végakaratát.

Ahogy változik az élethelyzet, úgy módosul az örökhagyó szándéka

Leggyakrabban azért készít valaki új végrendeletet, mert családi viszonyai megváltoznak, például gyermeke, unokája születik, vagy összeveszik egyik gyermekével, mert az nem gondozza őt. Szintén gyakori indok, ha új vagyonelem, például egy lakás vagy egy nyaraló kerül a tulajdonába, vagy az élete valamilyen komolyabb fordulót vesz.

Aki karbantartja a végrendeletét, az általában többször teszi élete során, jellemzően két–három alkalommal, de közjegyzők találkoztak már olyan örökhagyóval is, aki néhány évtized alatt csaknem tízszer készített újat.

A friss végrendeletben érdemes lehet a korábbi végakaratot visszavonni, sőt, ha van rá lehetőség, akár meg is semmisíteni azt, mert így sok családi vita elkerülhető. A tapasztalatok szerint ugyanis, amennyiben egy hagyatéki eljárásban több végrendelet is előkerül, akkor az esetek egy részében összevesznek az örökösök, perre mennek, és ezzel hosszú hónapokra megakadályozzák a hagyaték átadását.

Gyakori az is, hogy ha az örökhagyó röviddel a halála előtt változtatja meg a végakaratát, akkor azt megtámadja az egyik leszármazó, arra hivatkozva, hogy az örökhagyó már nem volt beszámítható. Ezért, aki már eldöntötte, hogy frissíti végrendeletét, annak nem érdemes várnia.

A közjegyzők tapasztalatai szerint egyre többen szeretnék saját maguk eldönteni, mi legyen vagyonuk sorsa haláluk után. Már nem csak az idősebbek, hanem a középkorúak, és a fiatal családosok is készítenek végrendeletet.

Ha azonban nem tartják karban, akkor az egy korábbi életállapotban meglévő akaratukat tükrözi, ami egyáltalán nem biztos, hogy megfelel a családi vagy vagyoni helyzetében bekövetkezett változásoknak – mondja dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

Mikor kell csak módosítani?

Vannak olyan helyzetek azonban, amikor nem érdemes új végintézkedést tenni, hanem csak módosítani kell a korábbi egy-egy részét. Ilyen például az öröklési szerződés, amelynél, ha a szerződés megkötését követően két éven belül meghal az örökhagyó, akkor a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani – egyebek mellett – az öröklési szerződéssel elidegenített vagyonnak azt a részét, amely nem fedezett a tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével.

Aki csak egy-egy pontot változtatna az öröklési szerződésen, például a havi járadék összegét emelné, annak elég a másik szerződő féllel együttműködve módosítania azt, és nem kell új szerződést kötnie, mert akkor újrakezdődik a kétéves periódus.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara székházaFotó: Hajdú D. András [origo]

Ugyanígy érdemes figyelni arra egy végrendelet készítésénél, hogy egyes vagyontárgyakat minél kevésbé konkretizáljanak az örökhagyók, mert az adott esetben sérülékennyé teszi a végrendeletet.

Például, ha valaki az értékpapírjainak sorozatszámát is beleírja végrendeletébe, de később anélkül cseréli más részvényekre azokat, hogy módosítaná a végrendeletét vagy az új értékpapírokra újat készítene, akkor az új értékpapírokat már a törvényi szabályok szerint öröklik a leszármazók.

Régi és új Ptk. – milliók múlhatnak a kötelesrészen

Szintén érdemes lehet a végrendeletét átgondolnia annak, aki még 2014. március 15-e előtt írta meg. Az ekkor hatályba lépett Polgári Törvénykönyv ugyanis sok más mellett változtatott az öröklésnél a kötelesrész számításán is.

Az új szabály szerint kötelesrész már nem a fele, hanem csak az egyharmada annak az értéknek, amelyet a Polgári Törvénykönyv alapján a kötelesrész alapjaként kiszámolunk. Ez azonban csak a Polgári Törvénykönyv hatálybalépése után készült végrendeletekre érvényes.

A 2014. március 15. előtt készült végrendeleteknél a régi szabályozás szerint számítják a kötelesrészt. Ez azért van így, mert aki a régi szabályozás idején készítette el végrendeletét, az azzal számolhatott, hogy a törvényes örökösei az akkor érvényben lévő kötelesrészre jogosultak.

Így, ha azóta nem módosította a végrendeletét, úgy kell tekinteni, hogy az akkori akarata a mérvadó. A közjegyzők tapasztalatai szerint ezt kevesen tudják, pedig akár több millió forintos különbséget is jelenthet.